Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. április 10-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1662

[…] jog keletkezésének időpontja az Áfa-tv. 36. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a számlán teljesítési időpontként feltüntetett nap. Ez azt jelenti, hogy nyílt végű lízing esetén annyiszor keletkezik adólevonási jog, ahány teljesítési időpont van. Ha – az előző példa szerint – a teljesítésről szóló számla havonta érkezik, akkor az előzetesen felszámított adót havonta lehet levonni. Ellenben a teljes tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adót a termék átvételekor nem lehet levonni, hiszen - szemben a zárt végű pénzügyi lízinggel – itt nem a termék birtokbavételének időpontjában van a teljesítés időpontja, így az adólevonási jog sem egyetlen időpontban, hanem elszámolási időpontonként keletkezik. E jogcím vizsgálatának csak akkor van jelentősége, ha az adóalany nem érte el a 4 millió forintos összeghatárt. Amennyiben az adóalany elérte a 4 millió forintos összeghatárt, akkor a későbbiekben részletezetteknek nincs jelentősége. Ez esetben az Áfa-tv. 48. § (7) bekezdése értelmében a kifizetettség vizsgálatánál csak az adó összegének a megfizetését kell vizsgálni. A nyílt végű pénzügyi lízing keretén belül beszerzett tárgyi eszközzel kapcsolatosan az Áfa-tv. 48. § (4) bekezdés bb) pontjában szabályozott adó-visszaigénylési jog akkor nyílik meg, ha az adóalany a tárgyi eszköz ellenértékét az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig megfizette. A "tárgyi eszköz ellenértékét megfizette" szövegrész arra utal, hogy a beszerzés teljes ellenértékét kell megfizetni, másrészt pedig azt, hogy a kifizetett pénzösszeg a tárgyi eszköz ellenértéke legyen. Az adó-visszaigénylési jog megnyílta szempontjából nem közömbös az a tény, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítésnek, hanem szolgáltatásnyújtásnak minősül: az e címen átvett tárgyi eszköz az átvétellel az Áfa-tv. 48. § (4) bekezdése szempontjából nem "tárgyieszköz-beszerzésnek" minősül, itt valójában csak a tárgyi eszköz használati, valamint vételi jogának a megszerzéséről beszélhetünk, függetlenül attól, hogy a számviteli szabályok értelmében az adóalany a beszerzést hol mutatja ki. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 4. pontja (tárgyi eszköz meghatározása) ugyanis anyagi eszközökről beszél: a használati jog nem anyagi eszköz. Önmagában az, hogy az adóalany az első részletet fizette meg, nem […]