Munkavállalónak adott előleg kamatkedvezménye
Kérdés
Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. szeptember 25-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1808
[…] alapján. A bérjövedelem megszerzésének napja a követelés megszűnésének (az előleg visszafizetésének) a napja. Ebben az esetben a munkavállaló azáltal jut bevételhez, hogy a 32 napig nála lévő 20 ezer forint után nem kell kamatot fizetnie. Miután a munkáltató részéről nem történik kifizetés (a munkavállaló a kamatkedvezmény révén jut bevételhez), az adóelőleg levonásának általános szabályai nem alkalmazhatók. Azonban az Szja-tv. 48. § (18) bekezdése szerint a munkáltató az általa juttatott bevételt (a konkrét esetben a kamatkedvezményt) terhelő adóelőleget akkor is köteles a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni és a rá irányadó szabályok szerint bevallani, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetőség. A munkáltatónak a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie, és ez a követelése beszámítható a munkavállalóval szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem kifizetésénél a nyilvántartott követelés csak olyan mértékig számítható be, hogy a munkavállalónak kifizetésre kerülő bérjövedelem összege elérje a hónap első napján érvényes minimálbér 50 százalékát. Amennyiben a munkavállalóval szemben fennálló követelés – az előzőekben ismertetett szabály figyelembevételével – hat hónap alatt sem rendezhető, akkor a hatodik hónapot követően fennálló követelés összege után a munkáltatót terheli az Szja-tv. 72. § (2) bekezdése szerinti 44 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség. A kérdésből nem derül ki, hogy az előleget milyen célra fizették ki a munkavállalónak. Ha esetleg a külföldi kiküldetésére (külszolgálatára) tekintettel, az ellátmányra kapott előleget a munkavállaló, akkor a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos jövedelemszámításra vonatkozó szabályok alkalmazásával a munkaviszonyban álló magánszemélynek a költségelszámolással kapcsolatban keletkezik adóztatható jövedelme. Ez a jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így az elszámolásra vonatkozóan is […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. szeptember 25-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1808
[…] alapján. A bérjövedelem megszerzésének napja a követelés megszűnésének (az előleg visszafizetésének) a napja. Ebben az esetben a munkavállaló azáltal jut bevételhez, hogy a 32 napig nála lévő 20 ezer forint után nem kell kamatot fizetnie. Miután a munkáltató részéről nem történik kifizetés (a munkavállaló a kamatkedvezmény révén jut bevételhez), az adóelőleg levonásának általános szabályai nem alkalmazhatók. Azonban az Szja-tv. 48. § (18) bekezdése szerint a munkáltató az általa juttatott bevételt (a konkrét esetben a kamatkedvezményt) terhelő adóelőleget akkor is köteles a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni és a rá irányadó szabályok szerint bevallani, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetőség. A munkáltatónak a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie, és ez a követelése beszámítható a munkavállalóval szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem kifizetésénél a nyilvántartott követelés csak olyan mértékig számítható be, hogy a munkavállalónak kifizetésre kerülő bérjövedelem összege elérje a hónap első napján érvényes minimálbér 50 százalékát. Amennyiben a munkavállalóval szemben fennálló követelés – az előzőekben ismertetett szabály figyelembevételével – hat hónap alatt sem rendezhető, akkor a hatodik hónapot követően fennálló követelés összege után a munkáltatót terheli az Szja-tv. 72. § (2) bekezdése szerinti 44 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség. A kérdésből nem derül ki, hogy az előleget milyen célra fizették ki a munkavállalónak. Ha esetleg a külföldi kiküldetésére (külszolgálatára) tekintettel, az ellátmányra kapott előleget a munkavállaló, akkor a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos jövedelemszámításra vonatkozó szabályok alkalmazásával a munkaviszonyban álló magánszemélynek a költségelszámolással kapcsolatban keletkezik adóztatható jövedelme. Ez a jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így az elszámolásra vonatkozóan is […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
