Cég telefonjának magáncélú használata I.
Kérdés
A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. szeptember 25-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1811
[…] meghatározni. Ennek során a részletes telefonszámlából tételesen el kell különíteni a magán- és a hivatalos célú beszélgetések költségét és ezek arányát a beszélgetések összes költségén belül. Ezután a kiszámított arány figyelembevételével meg kell határozni a nem forgalomarányos kiadás (előfizetési díj) magáncélú használatra jutó részét. Az így meghatározott összeg számít a magánszemély adóköteles bevételének. Ha a magánszemély ezt az összeget nem, vagy nem teljes egészében téríti meg a kifizetőnek, akkor a meg nem térített részt 54 százalékos személyi jövedelemadó terheli. A kérdésből kitűnően a hivatalos és a magánbeszélgetések tételes elkülönítése a kódszámok használatával megtörtént, így az adókötelezettség is könnyen megállapítható. Más kérdés, hogy mely beszélgetések számítanak magán-, és melyek hivatalos célú beszélgetésnek. Tekintettel arra, hogy a költségeket a kifizető (munkáltató) viseli, az esetleges adókötelezettség is őt terheli. Ebből az következik, hogy a munkáltató dönti el, hogy mely beszélgetéseket tekinti hivatalos célúnak és melyeket magáncélúnak. Természetes, hogy azok a beszélgetések, amelyek a munkavégzéssel, a munkaköri feladatok ellátásával függnek össze, hivatalos beszélgetésnek minősülnek. Ennek megfelelően a munkáltató hivatalosnak minősítheti […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. szeptember 25-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1811
[…] meghatározni. Ennek során a részletes telefonszámlából tételesen el kell különíteni a magán- és a hivatalos célú beszélgetések költségét és ezek arányát a beszélgetések összes költségén belül. Ezután a kiszámított arány figyelembevételével meg kell határozni a nem forgalomarányos kiadás (előfizetési díj) magáncélú használatra jutó részét. Az így meghatározott összeg számít a magánszemély adóköteles bevételének. Ha a magánszemély ezt az összeget nem, vagy nem teljes egészében téríti meg a kifizetőnek, akkor a meg nem térített részt 54 százalékos személyi jövedelemadó terheli. A kérdésből kitűnően a hivatalos és a magánbeszélgetések tételes elkülönítése a kódszámok használatával megtörtént, így az adókötelezettség is könnyen megállapítható. Más kérdés, hogy mely beszélgetések számítanak magán-, és melyek hivatalos célú beszélgetésnek. Tekintettel arra, hogy a költségeket a kifizető (munkáltató) viseli, az esetleges adókötelezettség is őt terheli. Ebből az következik, hogy a munkáltató dönti el, hogy mely beszélgetéseket tekinti hivatalos célúnak és melyeket magáncélúnak. Természetes, hogy azok a beszélgetések, amelyek a munkavégzéssel, a munkaköri feladatok ellátásával függnek össze, hivatalos beszélgetésnek minősülnek. Ennek megfelelően a munkáltató hivatalosnak minősítheti […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
