Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. március 18-án (93. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1979

[…] 79. § (2) bekezdése alapján a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazott munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. Alkalmas mód lehet, ha például a felek úgy határozzák meg a határozott idő tartamát, hogy az X. Y. közalkalmazott fizetés nélküli szabadságának időtartamára terjed ki, ebben az esetben azonban a munkáltatónak tájékoztatnia kell a közalkalmazott munkavállalót a jogviszony valószínű időtartamáról. Önmagában a kikötés nem tekinthető jogszabályba ütközőnek, ha a felek olyan esemény bekövetkezésétől teszik függővé a munkaviszony időtartamát, ami naptárilag előre pontosan nem jelölhető meg, de bekövetkezése független a felek akaratától. Ha azonban valamelyik fél cselekvése folytán következik be a feltétel, az ezt előidéző fél nem hivatkozhat a jogviszony megszűnésére. A határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony időtartama – ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú jogviszony tartamát is – az öt évet nem haladhatja meg [Mt. 79. § (6) bek.]. E korlátozás alól a közalkalmazottak esetében a miniszter eltérést engedélyezhet. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony tehát hosszabbítható, illetve ugyanazzal a személlyel a határozott idő lejárta után újabb határozott idejű kinevezés létesíthető. E jogok gyakorlásának azonban - az 5 éves maximalizáláson túl – korlátja, hogy be kell tartani a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezetne. Tehát nem rendeltetésszerű a munkáltató részéről a jog gyakorlása például akkor, ha a határozott idejű foglalkoztatás meghosszabbítása, vagy a jogviszony ismételt határozott időre történő létesítése törvényes érdek nélkül történik, és ezáltal a közalkalmazott jogos érdeke csorbítására vezetne (pl. a terhes nő az őt megillető […]