"Szabadfoglalkozású" művészek adó- és járulékfizetési kötelezettsége


Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. március 18-án (93. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1991

[…] megállapítania (levonnia). A képzőművészeti alkotást készítő személy által létrehozott alkotás szerzői jogi védelem alatt áll, amennyiben megfelel a szerzői jogi védelemre, szerzői műre vonatkozó törvényi feltételeknek (individuális, egyén-eredeti jelleg stb.). A szerzőt a mű felhasználása, rendelkezésre bocsátása esetén egyrészt a személyes közreműködésért, másrészt a vagyoni jog (rendelkezésre bocsátás) ellenértékeként illeti (illetheti) meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból más-más szabály vonatkozik a személyes közreműködés és a vagyoni jog díjazására. Előbbi járulékalapot képezhet, míg az utóbbi nem. Az alkotókra is érvényes az a főszabály, hogy biztosított a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2008-ban 69 000 forint) havi összegének harminc százalékát, illetőleg – naptári napokra lebontva – annak harmincadrészét. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek az Szjt. védelme alá tartozó mű szerzője, foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Amennyiben ennek összege alapján az adott kifizetés tekintetében a személy biztosítottnak minősül, a személyes közreműködés díjazásának azon része után, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembe kell venni, társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség keletkezik. Az Szjt. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékalapot. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség. A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az Szja-tv.-ben meghatározott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összege után, ha az nem képez járulékalapot. Tehát ha a személyes közreműködés díjazása alapján a személy nem biztosított, ez után egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik, valamint a vagyoni jog ellenértékeként fizetett díjazásra is, mely szintén nem képez társadalombiztosításijárulék-alapot. Amennyiben a művész úgy nyilatkozik, hogy maga fizeti meg az adóelőleget, nem lesz a személyijövedelemadó-előleg számításánál jövedelemként figyelembe vett összeg, így a Tbj-tv. 4. § k) pont 2. alpontja alapján ilyen jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott díjat kell figyelembe venni a társadalombiztosítási kötelezettségek elbírálásához, vagyis a kifizetett díj 100 százalékát. Egyebekben a társadalombiztosítási kötelezettségek megállapítása a kifizető részéről az eddig elmondottakkal megegyező módon történik, függetlenül attól, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.