Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. április 29-én (95. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2025

[…] egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjas tehát pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, kivéve abban az esetben, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A kifizetett (elszámolt) bruttó munkabér (illetmény) után 3% munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség is keletkezik, munkavállalói járulékot azonban nem fizet az, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Természetesen az Szja-tv. szerinti személyi jövedelemadót is meg kell állapítani. Ha a 62. életévét be nem töltött, előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, illetve az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (éves keretösszeget), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján határozatban intézkedik. Az ellátás újbóli folyósításáról is határozatban kell intézkedni. A nyugdíjfolyósító szerv a szüneteltetésre vonatkozó döntésével egyidejűleg […]