Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. június 9-én (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2394

[…] különböző szintnek megfelelő diplomája van, akkor a közalkalmazotti fizetési osztályba történő besorolását az általa ellátandó munkakörhöz tartozó, előírt legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés, doktori cím, tudományos fokozat szerint kell besorolni. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre, szakképzésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, akkor garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%. Fontos megvizsgálni azt is, hogy a fent leírtak fennállása esetén, az érintett közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja-e, mert az illetménynövekedésnek, a garantált illetmény százalékos növekedésének ez is feltétele. Az illetménynövekedés mértéke a "H", "I" vagy "J" fizetési osztályokba besorolt közalkalmazott által megszerzett a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%. Amikor a közalkalmazott a besorolásánál alapulvettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, akkor a Kjt. 66. § (5) bekezdése szerint mindezeket további szakképesítésként lehet figyelembe venni. Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők: a) alsó képzettségi szint az "A" fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, b) közép végzettségi szint a "B", "C" és "D" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, c) felső képzettségi szint az "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályokban meghatározott […]