Munkába járás
Kérdés
Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. június 30-án (115. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2403
[…] juttatásról beszél. A munkáltatónak kötelessége megtéríteni a munkavállalójának az adott útvonalra szóló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében, legalább az országos közforgalmi vasút 2. kocsiosztályra szóló bérlet, jegy értékének 86 százalékát. Ha elővárosi vasútra, helyközi díjszabással közlekedő autóbuszra szóló bérlettel vagy jeggyel számol el a munkavállaló, akkor elszámolás esetén a 80 százalékot kell a munkáltatónak megtéríteni a dolgozója számára. A kormányrendeletben meghatározott mértéken felül is adható a munkáltató részéről munkába járás címén térítés, de ez már nem kötelező térítés, hanem adható juttatás. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a törvény szerint a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet alapján munkába járás címén kap a dolgozó. A magánszemély az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében térítést legfeljebb a bérlet, jegy árát meg nem haladó értékben kaphat. Tehát a 100 százalék is megtéríthető, de ennek juttatása már a munkáltató döntésén, mérlegelésén múlik. Költségvetési szerv esetében a mérlegelésnél a költségvetési előirányzatot is figyelembe veszi a munkáltató. Fontos szempont, hogy a költségvetés megtervezésekor és elfogadásakor miként kalkulálták a dolgozók munkába járását. De hangsúlyozandó, hogy az Szja-tv. és hivatkozott kormányrendelet alapján nincs akadálya annak, hogy a teljes értéket a munkáltató megtérítse. A munkába járással kapcsolatos költségtérítést olyan formában is […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. június 30-án (115. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2403
[…] juttatásról beszél. A munkáltatónak kötelessége megtéríteni a munkavállalójának az adott útvonalra szóló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel történő elszámolás ellenében, legalább az országos közforgalmi vasút 2. kocsiosztályra szóló bérlet, jegy értékének 86 százalékát. Ha elővárosi vasútra, helyközi díjszabással közlekedő autóbuszra szóló bérlettel vagy jeggyel számol el a munkavállaló, akkor elszámolás esetén a 80 százalékot kell a munkáltatónak megtéríteni a dolgozója számára. A kormányrendeletben meghatározott mértéken felül is adható a munkáltató részéről munkába járás címén térítés, de ez már nem kötelező térítés, hanem adható juttatás. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a törvény szerint a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet alapján munkába járás címén kap a dolgozó. A magánszemély az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében térítést legfeljebb a bérlet, jegy árát meg nem haladó értékben kaphat. Tehát a 100 százalék is megtéríthető, de ennek juttatása már a munkáltató döntésén, mérlegelésén múlik. Költségvetési szerv esetében a mérlegelésnél a költségvetési előirányzatot is figyelembe veszi a munkáltató. Fontos szempont, hogy a költségvetés megtervezésekor és elfogadásakor miként kalkulálták a dolgozók munkába járását. De hangsúlyozandó, hogy az Szja-tv. és hivatkozott kormányrendelet alapján nincs akadálya annak, hogy a teljes értéket a munkáltató megtérítse. A munkába járással kapcsolatos költségtérítést olyan formában is […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
