Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. március 16-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2605

[…] közszolgálati jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni az 1992. július 1-jét megelőzően ténylegesen munkaviszonyban töltött időt, a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időt. A Ktv. hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszonyban a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a besorolás alapjául veendő időtartamokat és jogviszonyokat kell figyelembe venni, azzal a kitétellel, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és az 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. Besorolás alapjául figyelembe veendő a munkaviszonyban, a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött idő. A munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamból 6 hónapot kell beszámítani. Alkotmánybírósági döntés következtében a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat teljes időtartamát figyelembe kell venni, csakúgy, mint a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát. Az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán töltött idő nem tekinthető munkavégzési kötelezettségnek, ezért abból csak 6 hónapot lehet beszámítani a közszolgálati jogviszonyban. A kieső idő ugyanakkor tehát az 1992. július 1. utáni munkaviszony, valamint az egyéb jogviszony. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok tekintetében a törvény ad egy felsorolást [Ktv. 72. § (3) bekezdés]. E szabály alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony […]