Saját személygépkocsi hivatali célú használata
Kérdés
Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. július 20-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2701
[…] magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. A körjegyző által havonta kapott költségtérítés tehát nem önálló tevékenységből származó bevétel, amellyel szemben a körjegyző nyilatkozhat tételes költségelszámolásról. Ha ezzel él, saját magának kell gyűjtenie a (saját nevére szóló) bizonylatokat, illetve vezetnie az elszámoláshoz a szükséges nyilvántartásokat, melyeket elévülési időn belül meg kell őriznie. Azokat a munkáltató részére nem kell átadnia, sem bemutatnia, az éves adóbevallását azok figyelembevételével tudja elkészíteni. Egy esetleges adóhatósági személyijövedelemadó-ellenőrzés során a magánszemély felelőssége, hogy ezeket a bizonylatokat, nyilvántartásokat az adóhatóság rendelkezésére tudja bocsátani. Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (munkáltató) a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát; b) olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóelőleget, aminek következtében utóbb – neki felróható okból [ideértve az a) pontban említett esetet is] – befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot megfizeti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. Az adóelőleg-nyilatkozatot (tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot) tehát ennek ismeretében kell megtennie a körjegyzőnek. A hivatali telefon rendelkezésre bocsátása kapcsán az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés mb) alpontját és (12) bekezdését kell figyelembe venni. Ezek szerint adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata miatt – figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezésére is – keletkező adóköteles bevétel. Az adóköteles bevétel a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. A magáncélú telefonhasználat […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. július 20-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2701
[…] magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. A körjegyző által havonta kapott költségtérítés tehát nem önálló tevékenységből származó bevétel, amellyel szemben a körjegyző nyilatkozhat tételes költségelszámolásról. Ha ezzel él, saját magának kell gyűjtenie a (saját nevére szóló) bizonylatokat, illetve vezetnie az elszámoláshoz a szükséges nyilvántartásokat, melyeket elévülési időn belül meg kell őriznie. Azokat a munkáltató részére nem kell átadnia, sem bemutatnia, az éves adóbevallását azok figyelembevételével tudja elkészíteni. Egy esetleges adóhatósági személyijövedelemadó-ellenőrzés során a magánszemély felelőssége, hogy ezeket a bizonylatokat, nyilvántartásokat az adóhatóság rendelkezésére tudja bocsátani. Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (munkáltató) a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát; b) olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóelőleget, aminek következtében utóbb – neki felróható okból [ideértve az a) pontban említett esetet is] – befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot megfizeti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. Az adóelőleg-nyilatkozatot (tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot) tehát ennek ismeretében kell megtennie a körjegyzőnek. A hivatali telefon rendelkezésre bocsátása kapcsán az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés mb) alpontját és (12) bekezdését kell figyelembe venni. Ezek szerint adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata miatt – figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezésére is – keletkező adóköteles bevétel. Az adóköteles bevétel a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. A magáncélú telefonhasználat […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
