Helytörténeti kiadvány kiadása


Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. július 19-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2946

[…] felhasználói, szerzői jogokkal kapcsolatban szerződést kell kötni. A szerződésnek többek között tartalmaznia kell a szerző adatait, a tervezett könyv címét, terjedelmét, a felhasználás módját és mértékét, vagyis azt, hogy a felhasználói, terjesztői jogokat kizárólagosan adja át, vagy fenntartja azt a lehetőséget, hogy később esetleg más kiadónak is eladja a művet, hány alkalomra és példányszámra szól a kiadási jog, vonatkozik-e az átdolgozott kiadásokra is, illetve az elektronikusan történő kiadásra is. Meg kell állapodni továbbá a szerzői díjról vagy a jutalékról, a kézirat leadásának és a fizetési kötelezettségeknek a határidejéről, módjáról, hány tiszteletpéldány jár a szerzőnek, és mik a késedelembe esés jogkövetkezményei. Ha lesz lektor, akkor szerződést kell kötni vele is. Továbbá szerződést kell kötni a nyomdával, ahol a könyvet nyomtatják. A kiadónak tehát egyrészt keletkezik kifizetői kötelezettsége: szerzői díj, valamint lesznek bevételei a könyvértékesítéssel kapcsolatban. Mindez adószám birtokában gyakorolható, ezért célszerű, ha a polgármesteri hivatal végzi a könyvkiadást, mivel annak amúgy is van adószáma. Felhasználói szerződés alapján a szerzőnek kifizetett díj egyrészt lehet vagyoni jog felhasználásának ellenértéke, amely után 27% ehofizetés terheli a kifizetőt, továbbá a 127%-kal felszorzott összeg szja-adóalapot képez. A személyes munkavégzés díja után, ha a minimálbér 30%-át nem haladja meg (23 400 Ft/hó), akkor szintén 27% ehót és a felbruttósított összeg után szja-t kell fizetni; ha meghaladja a 23 400 Ft-ot, akkor viszont járulékkötelezettséget keletkeztet, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.