Közüzemi díj és bérleti díj áfája
Kérdés
Egy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél dolgozom. Hozzánk tartozik több önállóan működő költségvetési intézmény, melyeknél a gazdálkodási feladatokat végezzük. Több helyen bérleti díjat és közüzemi díjakat, egyes helyeken csak közüzemi díjakat számlázunk a bérlő felé. Néhány intézmény esetében a közművek eredeti kiépítése miatt külön kellett választani a bérleti díj és a közüzemi költségek továbbszámlázási rendjét, ezért ezeknél a bérleményeknél a bérleti díjat az önkormányzat, míg a közüzemi költségeket a közüzemi számlákat befogadó, adott intézmény nevében mi állítjuk ki. Kérdésem, hogy ebben az esetben felveheti-e a közüzemi díj a bérleti díj áfaszázalékát, azaz áfamentesen állítható-e ki a számla, vagy 27% áfatartalmat kell feltüntetnünk? További kérdésem, hogy okoz-e megítélésbeli különbséget, ha ingyenesen adta használatra az épületet az önkormányzat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. február 28-án (160. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3101
[…] költségként csak olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás költsége értelmezhető, amely szolgáltatást, terméket ugyanaz az adóalany teljesíti, amely a fő ügyletet. Vagyis ha a bérbeadó és a közüzemi költségeket számlázó két különböző adóalany, akkor nem értelmezhető a kapcsolódó vagy járulékos szolgáltatás. Ugyancsak nem beszélhetünk járulékos vagy kapcsolódó szolgáltatásról akkor, ha nincs főszolgáltatás, vagyis a bérbeadás ingyenes. A kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni a bérbeadás Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontjában meghatározott fogalmát. E szerint bérbeadás, –vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha nincs bérleti díj, vagy a bérbeadó, illetve a közüzemi díjat számlázó személye elválik egymástól, a jogügylet valós tartalma akkor is az ingatlan használata. Vagyis a bérlő nem vizet, villanyt stb. akar használni, hanem ténylegesen az ingatlant használja, annak használatáért fizet térítési díjat, abban az esetben is, ha a térítési díj csak a rezsiköltségekre nyújt fedezetet. Javasoljuk, hogy ezzel a […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. február 28-án (160. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3101
[…] költségként csak olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás költsége értelmezhető, amely szolgáltatást, terméket ugyanaz az adóalany teljesíti, amely a fő ügyletet. Vagyis ha a bérbeadó és a közüzemi költségeket számlázó két különböző adóalany, akkor nem értelmezhető a kapcsolódó vagy járulékos szolgáltatás. Ugyancsak nem beszélhetünk járulékos vagy kapcsolódó szolgáltatásról akkor, ha nincs főszolgáltatás, vagyis a bérbeadás ingyenes. A kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni a bérbeadás Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontjában meghatározott fogalmát. E szerint bérbeadás, –vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha nincs bérleti díj, vagy a bérbeadó, illetve a közüzemi díjat számlázó személye elválik egymástól, a jogügylet valós tartalma akkor is az ingatlan használata. Vagyis a bérlő nem vizet, villanyt stb. akar használni, hanem ténylegesen az ingatlant használja, annak használatáért fizet térítési díjat, abban az esetben is, ha a térítési díj csak a rezsiköltségekre nyújt fedezetet. Javasoljuk, hogy ezzel a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
