Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. június 12-én (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3192

[…] a Ktv. 49/E. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Ktv. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. Ennek megfelelően tehát a jubileumi jutalom szempontjából az 1992. július 1-je előtt munkaviszonyban, az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt kellett alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot be kellett számítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kellett venni. Az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e, vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot szintén be kellett számítani. Az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyokat a Kttv. nem sorolja fel a jubileumi jutalom szempontjából a beszámítandó idők között, azok tehát 2012. március 1-jétől nem vehetők figyelembe, ugyanakkor – a korábbi szabályozástól eltérően – azt rögzíti, hogy figyelembe kell venni a Kttv., a Ktv. és a Ktjv. hatálya […]