Személygépkocsi-lízing áfalevonása
Kérdés
Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. a tevékenységéhez használt személygépkocsikat nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzi be. Tudomásunk szerint a személygépjárművek nyílt végű lízingje esetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, ha a járművet adóköteles tevékenységhez használja a kft. Amennyiben a vállalkozási célú használaton túl van magánhasználat is, akkor a használatot arányosítva (vállalkozási célú használat/összes használat) lehet levonni az áfát? Az arány kiszámítása érdekében a használatot nyilván kell tartani. Az arányosítást bevallási időszakonként (havonta, negyedévente, évente) vagy az egyes részletekről kiállított számlánként kell elvégezni? Amennyiben a gépjármű beszerzése nyílt végű lízing keretében történik, általában a futamidő kezdetekor egy nagyobb összeget kell teljesíteni, majd ezt követően havi rendszeres kisebb összegű részleteket. Mi a teendő abban az esetben, ha a jármű használatbavételekor nincs magánhasználat, majd néhány hónap múlva lesz? A tényleges magánhasználat nem a teljes bevallási időszak alatt állt fenn. Amennyiben bevallási időszakonként kell arányosítani, mi a teendő a befizetett nagy összegű első részlettel, ha az abba a bevallási időszakba esik, amelyikben nem volt magánhasználat? Lehetőség van arra is, hogy a magánhasználat ellenértékét a lízingbe vevő kft.-nek a használó megtérítse. Mi a teendő, ha nem térítik meg a használatot a lízingbe vevőnek? Mi a teendő akkor, ha a magánhasználat ellenértékét megtérítik a lízingbe vevőnek? A magánhasználat ellenértékének kiszámlázása a NAV által közzétett üzemanyagár és a 9 Ft/km átalány számításával történik? Mi a helyes eljárás akkor, ha az adózónak a gazdasági tevékenysége keretében az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítania kell, mert adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és a nyílt végű lízing keretében lízingbe vett személykocsit magáncélra is használja? Ebben az esetben az adóköteles tevékenységre eső áfát kell a magánhasználatra vonatkozóan arányosítani, azaz kétszer kell arányosítani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. október 8-án (186. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3528
[…] módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani (arányosítás).A fentiekből adódóan a levonható és le nem vonható előzetesen felszámított adó megosztására az adóalany bármilyen, az Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdésében írt feltételeket kielégítő módszert alkalmazhat. Gépjárművek esetében jellemzően az útnyilvántartás az, amely alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó egyértelműen elkülöníthető, ugyanakkor nem zárható ki más módszer alkalmazása sem. Fontos azonban, az adóalany kötelezettsége, hogy bizonyítsa az adólevonás jogának, illetve annak megállapítására alkalmazott módszer hitelességét, helyességét.Amennyiben a lízingbe vevő egyaránt végez adólevonásra jogosító, illetve arra nem jogosító tevékenységet, az előzetesen felszámított adó megosztását, történjen az tételes elkülönítéssel, egyéb más módszerrel vagy arányosítás alkalmazásával, bevallási időszakonként kell elvégeznie.A gépkocsik magáncélú használata (amely figyelemmel az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontjára bérbeadásnak minősül) attól függően ítélendő meg, hogy a lízingbe vevő megfizetteti-e a magánhasználat ellenértékét.Abban az esetben, ha az adóalany a magánhasználatot a gépkocsit használó dolgozóra kiszámlázza, akkor a gépkocsik magánhasználatának biztosítása adóköteles gazdasági tevékenységnek minősül (ingyenes magánhasználatról nem beszélhetünk), s nem tekinthető a munkáltató által a munkavállaló részére biztosított juttatásnak. Ebből adódóan a lízingdíj áfája teljes mértékben levonásba helyezhető.Amennyiben azonban a lízingbe vevő a magáncélú használatot nem térítteti meg, akkor a lízingdíjban foglalt előzetesen felszámított adó kapcsán az adólevonási jogát az Áfa-tv. 123. §-ában foglaltakat figyelembevéve gyakorolhatja. A lízingdíj kapcsán áthárított előzetesen felszámított adó magánhasználatra eső része ebben az esetben nem helyezhető levonásba.Arra vonatkozóan, hogy a lízingbe vevő a magánhasználat kiszámlázásakor milyen összegben határozza meg a magánhasználat ellenértékét, nincs előírás. Ugyanakkor fontos, hogy amennyiben a magánhasználó a lízingbe vevő munkavállalója, a kettőjük közötti bérbeadás (magáncélú gépjárműhasználat) adóalapjának meghatározásakor figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szabályra is. E rendelkezés szerint "az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve hogy az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg".Az idézett szabály azon kitétele, mely szerint "a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg", magában foglalja azt is, hogy az adott személyt az adólevonási jog egyáltalán nem illeti meg. (E szabály alkalmazására vonatkozó kötelezettség azonban nem befolyásolja az előzőekben ismertetett levonási jogot.)Amennyiben a fentiek alapján a lízingbe vevő által kiszámlázott díj korrekciója válik szükségessé, a lízingbe vevő az ennek kapcsán – esetlegesen – keletkező fizetendő adóját, ha az bevallással lezárt időszakot érint, önellenőrzés útján tudja rendezni.A gépjárművek nyílt végű lízingje esetében, a futamidő kezdetekor fizetendő nagyobb összeg – álláspontunk szerint – a nyílt végű lízing teljes futamidejéhez kapcsolódik, és az a futamidő során fizetendő egyes törlesztőrészletek […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. október 8-án (186. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3528
[…] módszer alkalmazásával kell arányosan megosztani (arányosítás).A fentiekből adódóan a levonható és le nem vonható előzetesen felszámított adó megosztására az adóalany bármilyen, az Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdésében írt feltételeket kielégítő módszert alkalmazhat. Gépjárművek esetében jellemzően az útnyilvántartás az, amely alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó egyértelműen elkülöníthető, ugyanakkor nem zárható ki más módszer alkalmazása sem. Fontos azonban, az adóalany kötelezettsége, hogy bizonyítsa az adólevonás jogának, illetve annak megállapítására alkalmazott módszer hitelességét, helyességét.Amennyiben a lízingbe vevő egyaránt végez adólevonásra jogosító, illetve arra nem jogosító tevékenységet, az előzetesen felszámított adó megosztását, történjen az tételes elkülönítéssel, egyéb más módszerrel vagy arányosítás alkalmazásával, bevallási időszakonként kell elvégeznie.A gépkocsik magáncélú használata (amely figyelemmel az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontjára bérbeadásnak minősül) attól függően ítélendő meg, hogy a lízingbe vevő megfizetteti-e a magánhasználat ellenértékét.Abban az esetben, ha az adóalany a magánhasználatot a gépkocsit használó dolgozóra kiszámlázza, akkor a gépkocsik magánhasználatának biztosítása adóköteles gazdasági tevékenységnek minősül (ingyenes magánhasználatról nem beszélhetünk), s nem tekinthető a munkáltató által a munkavállaló részére biztosított juttatásnak. Ebből adódóan a lízingdíj áfája teljes mértékben levonásba helyezhető.Amennyiben azonban a lízingbe vevő a magáncélú használatot nem térítteti meg, akkor a lízingdíjban foglalt előzetesen felszámított adó kapcsán az adólevonási jogát az Áfa-tv. 123. §-ában foglaltakat figyelembevéve gyakorolhatja. A lízingdíj kapcsán áthárított előzetesen felszámított adó magánhasználatra eső része ebben az esetben nem helyezhető levonásba.Arra vonatkozóan, hogy a lízingbe vevő a magánhasználat kiszámlázásakor milyen összegben határozza meg a magánhasználat ellenértékét, nincs előírás. Ugyanakkor fontos, hogy amennyiben a magánhasználó a lízingbe vevő munkavállalója, a kettőjük közötti bérbeadás (magáncélú gépjárműhasználat) adóalapjának meghatározásakor figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szabályra is. E rendelkezés szerint "az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve hogy az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg".Az idézett szabály azon kitétele, mely szerint "a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg", magában foglalja azt is, hogy az adott személyt az adólevonási jog egyáltalán nem illeti meg. (E szabály alkalmazására vonatkozó kötelezettség azonban nem befolyásolja az előzőekben ismertetett levonási jogot.)Amennyiben a fentiek alapján a lízingbe vevő által kiszámlázott díj korrekciója válik szükségessé, a lízingbe vevő az ennek kapcsán – esetlegesen – keletkező fizetendő adóját, ha az bevallással lezárt időszakot érint, önellenőrzés útján tudja rendezni.A gépjárművek nyílt végű lízingje esetében, a futamidő kezdetekor fizetendő nagyobb összeg – álláspontunk szerint – a nyílt végű lízing teljes futamidejéhez kapcsolódik, és az a futamidő során fizetendő egyes törlesztőrészletek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
