Behajtási költségátalány a költségvetési szerveknél
Kérdés
A Költségvetési Levelek 203. számában (2014. november 4.) a 3813. kérdésszám alatt, a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó tájékoztatásukkal kapcsolatban fordulok Önökhöz. A kérdésre adott válaszuk harmadik bekezdésének az első sora tartalmazza, hogy "a költségvetési szerv nemcsak fizethet, hanem kaphat is behajtási költségátalányt". A Ptk. és a 2011/7/EU irányelv rendelkezései nem tartalmazzák azt az esetet, amikor egy vállalkozás tartozik egy hatóságnak. Az Áhsz. 15. sz. mellékletének K355. és B411. sorai közül a K355. leírása módosult, bekerült a behajtási költségátalány, viszont a B411. sor nem került módosításra. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből hogyan vonták le azt a következtetést, hogy a hatóság is számíthat fel behajtási költségátalányt? Milyen más jogszabály írhatja elő a hatóságok részére a behajtási költségátalány felszámítását?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. július 14-én (214. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3991
[…] késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelvéhez. A Ptk. behajtási költségátalányra vonatkozó szabályozása ezen irányelv előírásából fakadó jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve született meg.Az irányelv – a konkrét előírásokon túl – elvi megközelítéseket is rögzít, azt is, hogy a hatóságok a kereskedelmi ügyletek tekintetében kedvezőbb pozícióban vannak, mint a vállalkozások. A hatóságok biztosabb, kiszámíthatóbb és folyamatosabb bevételekkel rendelkeznek, előnyösebb feltételek mellett tudnak finanszírozási forrásokhoz hozzájutni, kevésbé vannak arra utalva, hogy céljaik elérése érdekében stabil üzleti kapcsolatokat építsenek ki. A hosszú fizetési határidők és a hatóságok részéről az árukért és szolgáltatásokért felmerülő késedelmes fizetés indokolatlan költségeket okoz a vállalkozások számára.Tekintettel a hatóságok e kedvezőbb pozíciójára, az irányelv csak azon kereskedelmi ügyletek vonatkozásában rendelkezik behajtási költségátalány fizetéséről, ahol a hatóság szerepel az adósi pozícióban. Nem rendelkezik viszont azon ügyeletekről, ahol a hatóság a pénzfizetésnek nem kötelezettje, hanem jogosultja. A Ptk. is ezen szabályozást követi, ezért csak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén és csak a szerződő hatóságra nézve írja elő behajtási költségátalány fizetésének kötelezettségét.Amennyiben a szerződő hatóság a pénzfizetés jogosultja a szerződésben, ez nem tartozik a Ptk. 6:155. §-a hatálya alá.Mindez azt jelenti, hogy a Ptk. alapján csak a szerződő hatóság (pl. költségvetési szerv) köteles behajtási költségátalányt fizetni. Amennyiben tehát a felek megállapodása erre nézve […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2015. július 14-én (214. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3991
[…] késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelvéhez. A Ptk. behajtási költségátalányra vonatkozó szabályozása ezen irányelv előírásából fakadó jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve született meg.Az irányelv – a konkrét előírásokon túl – elvi megközelítéseket is rögzít, azt is, hogy a hatóságok a kereskedelmi ügyletek tekintetében kedvezőbb pozícióban vannak, mint a vállalkozások. A hatóságok biztosabb, kiszámíthatóbb és folyamatosabb bevételekkel rendelkeznek, előnyösebb feltételek mellett tudnak finanszírozási forrásokhoz hozzájutni, kevésbé vannak arra utalva, hogy céljaik elérése érdekében stabil üzleti kapcsolatokat építsenek ki. A hosszú fizetési határidők és a hatóságok részéről az árukért és szolgáltatásokért felmerülő késedelmes fizetés indokolatlan költségeket okoz a vállalkozások számára.Tekintettel a hatóságok e kedvezőbb pozíciójára, az irányelv csak azon kereskedelmi ügyletek vonatkozásában rendelkezik behajtási költségátalány fizetéséről, ahol a hatóság szerepel az adósi pozícióban. Nem rendelkezik viszont azon ügyeletekről, ahol a hatóság a pénzfizetésnek nem kötelezettje, hanem jogosultja. A Ptk. is ezen szabályozást követi, ezért csak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén és csak a szerződő hatóságra nézve írja elő behajtási költségátalány fizetésének kötelezettségét.Amennyiben a szerződő hatóság a pénzfizetés jogosultja a szerződésben, ez nem tartozik a Ptk. 6:155. §-a hatálya alá.Mindez azt jelenti, hogy a Ptk. alapján csak a szerződő hatóság (pl. költségvetési szerv) köteles behajtási költségátalányt fizetni. Amennyiben tehát a felek megállapodása erre nézve […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
