Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása
Kérdés
Továbbszámlázásnál, a számlán szereplő áfakulcs meghatározásához a "járulékosságnak" melyek a kritériumai?
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál – egy önkormányzat szervei között – milyen áfakulccsal kell a számlát kiállítani, ha a továbbszámlázás oka az, hogy külön mérőórát nem lehet felszerelni?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2016. augusztus 30-án (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4287
[…] intézmény részére történő közüzemi költségek átterhelése. A számlázó intézmény szerződést köt a közüzemi díjak továbbszámlázására a másik intézménnyel. Ebben a szerződésben meghatározzák az elszámolás gyakoriságát, a fizetési határidőt, és ennek megfelelően számláznak, és ez a fizetési esedékesség független az eredeti szolgáltató által meghatározott fizetési esedékességtől, illetve teljesítési időponttól.Ha az igénybe vett szolgáltatás valamely szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódik, akkor beleépül annak adóalapjába az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. Ilyen pl. ha a bérbeadáshoz kapcsolódóan, a bérlő részére közüzemi díjakat számlázunk, akkor nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, mivel a közüzemi díjak a bérleti díj adóalapjába fognak beépülni, és akkor is a bérbeadás adómértékével adóznak, ha külön tételben vagy külön számlán történik a kiszámlázás, illetve ha bérleti díjat nem állapítanak meg a felek, akkor a megtérített közüzemi díjat a bérbeadási szolgáltatás ellenértékének kell tekinteni. Ebből a szempontból annak nincs jelentősége, hogy a fogyasztást mérőórával mérik vagy átalányban határozzák meg.A kapcsolódó járulékos, illetve fő- és mellékszolgáltatás értelmezésével több európai bírósági ítélet is foglalkozik. Ezek alapján az alábbi fontosabb szempontokat kell figyelembe venni:– az alap- és járulékos szolgáltatás között olyan szoros kapcsolatnak kell lenni, amely nélkül az alapügylet nem tud megvalósulni,– a járulékos szolgáltatás a fő szolgáltatás megvalósulását segíti elő, vagy annak során szokásosan előfordul,– a megrendelőnek nem a járulékos szolgáltatás igénybevétele a fő célja. Például a bérlő nem vizet, villanyt vagy fűtést akar használni, hanem a helyiséget és annak használata során merülnek fel a közüzemi költségek mint járulékos költségek, illetve a másik oldalról megközelítve a helyiség bérlése nélkül nem merülnének fel ezek a költségek.A járulékos kapcsolódó szolgáltatás értelmezésének az is alapfeltétele, hogy a járulékos szolgáltatást ugyanaz az adóalany nyújtsa, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*