Utalványozás, ellenjegyzés, pénztárellenőrzés esetén aláírás-bélyegző használata
Kérdés
Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. március 27-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4675
[…] közokiratba/teljes bizonyító erejű magánokiratba/ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalását. Így például írni nem tudó esetén a jognyilatkozatot közokiratba (esetleg teljes bizonyító erejű magánokiratba) kell foglalni, olvasni nem tudó személy esetén pedig annak kell egyértelműen kitűnnie a jognyilatkozatból, hogy a féllel ismertették annak tartalmát.Az Ávr. 55-60. §-ai azt rögzítik, hogy az igazolandó feltételek meglétét arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Ennél szigorúbb feltételt (közokirati, teljes bizonyító erejű magánokirati formát) az államháztartási jogszabályok nem írnak elő. Ez alól kivételt képez, ha az alapul szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre. Ekkor legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás szükséges.A Munka Törvénykönyve főszabályként rögzíti, hogy a jognyilatkozatokat – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, tehát akár szóban is. A munkavállaló kérésére ugyanakkor a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Ehhez képest kivételesnek számítanak azok az esetek, amikor a törvény megköveteli az írásbeli formát az érvényességhez. Így a munkaszerződést írásba kell foglalni, és a kötelező tájékoztatást (pl. a munkaidőről, a béren túli juttatásokról stb.) is ilyen formában kell megadni a munkavállalónak. […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*