Személyi finanszírozás
Kérdés
NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. május 29-én (260. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4729
[…] következő évben a pénzügyi számvitel szerintT3514 – K37114. December havi, pénzforgalomban nem jelentkező táppénzhez kapcsolódó, a dolgozó(k) illetménye csökkentésének (le nem dolgozott személyi juttatások) elszámolása januárban a költségvetési számvitel szerint: a rendelet VIII. fejezet C) Megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása cím 7. pontja szerint15. December havi, pénzforgalomban nem jelentkező táppénzhez kapcsolódó, a dolgozó(k) illetménye csökkentésének (le nem dolgozott személyi juttatások) elszámolása januárban a pénzügyi számvitel szerintT4211 – K4422014. év végén, a beszámoló készítésekor egyeztetni kellett volna, az Áhsz. 14. mellékletének nyilvántartásaival az alábbiakat, és akkor esetleg már hamarabb kiderülhetett volna az eltérés és a vélelmezhetően téves könyvelés, ha esetleg már akkor volt.Év végén egyeztetni kellett a kötelezettségvállalást (II. rész), a követelések nyilvántartását (III. rész), az adott előlegeket (IV. rész), a sajátos elszámolásokat (V. rész) a bérnyilvántartással, munkaügyi nyilvántartással. Az Áhsz. 44. §-ának (4)–(5) bekezdései 2014-ben és 2015-ben is módosult. A KIR hatálya alá tartozó szervezetek a K1-K2 rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését a KIR rendelet 29/A. §-ának a)-d) pontja szerint megküldött könyvelési értesítő vagy más adatszolgáltatás szerint voltak kötelesek nyilvántartásba venni.Az egyeztetés során a KIR rendelet 23. §-ának (5) és (6) bekezdése szerint kellett eljárni. A KIR rendelet hatályon kívül van 2015. január 1-jétől.Intézményüknek jelezni kellett volna az illetményszámfejtő hely felé a felfedezett eltérést még évekkel ezelőtt, ennek megalapozottságakor az illetményszámfejtő hely (MÁK) helyesbítő könyvelési értesítőt küldött volna már akkor Önöknek. Az illetményszámfejtő hely az eltérést kivizsgálta volna, és javította volna még a tárgyhavi számfejtés zárásáig, így még a hiba évében, év végén rendezni lehetett volna az eltérést.A költségvetési számvitelben a 051. Személyi juttatások, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlái (2-es végű) 0022. vagy 0024. nyilvántartási ellenszámlával szemben könyvelt tételei (nulla vagy Követel egyenlege lehetett) és a 051. Személyi juttatások teljesítési számlák (3-as végű) (Tartozik egyenlege lehetett) egyenlegei különbségének megállapítása szükséges lett volna, továbbá az eltérések okainak feltárása.A pénzügyi számvitelben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra könyvviteli számla egyenlegének egyeztetése számlának nem lehetett volna egyenlege, vagy csak nagyon indokolt esetben, és akkor is csak Követel egyenlege. Ezt most is visszaellenőrizhetik, és kiderülhet, hogy melyik évben történt a hiba.Amennyiben volt egyenlege, akkor Tartozik egyenlege a kifizetett, de le nem jelentett tételek vagy bértartozás táppénz miatt lehetett.Követel egyenlege pedig a számfejtett, de ki nem fizetett járandóságok nettó összegei okán lehetett.Az erre vonatkozó eljárásrendet az Áhsz. 40. §-ának (2)–(5) bekezdései tartalmazzák, számviteli elszámolása a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XII. fejezetének P) és Q) részei szerint történik.Szükséges volt a havi zárás előtt, a könyvelési értesítő adataival megegyezően a kerekítési különbözetek elszámolása is, annak érdekében, hogy a zárást követően a könyvviteli számla egyenleget ne mutasson. Számviteli elszámolása a 38/2013. NGM rendelet XII. részének O) része szerint történik.Hibázhattak azzal is, hogy az Áhsz. 2015. január 1-jétől történő módosítását nem hajtották végre. Az Áhsz. 43. § (13) bekezdése b) pontjának 2015. január 1-jétől történő módosításával megszűnt ugyanis az a korlát, amely értelmében a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton követelést kizárólag a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg lehet nyilvántartásba venni. Ennek megfelelően, ha a 2015. novemberi és decemberi teljesítmények után járó támogatások összege a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, azt a 2015. évre könyvelésébe a zárlati munkák során követelésként és eredményszemléletű bevételként fel kellett venni. A költségvetési bevétel teljesítését továbbra is a pénzforgalom időpontjában kellett elszámolni, így a 2016. évben folyósított támogatás a 2015. évi költségvetési számviteli könyvelésben költségvetési bevétel teljesítéseként nem jelenhetett meg.2015. november-decemberben a támogatások könyvelése megváltozott. Volt egy átmeneti rendelkezés 2015. november 1-jétől a mozgóbér számfejtésére és a helyi önkormányzat esetében az akkor hatályos Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségre. 2015. december 31-ig az Ávr. 2015. október 31-én hatályos rendelkezéseit kellett alkalmazni. 2016. január 1-jétől történt az áttérés a tárgyidőszaki elszámolásra a mozgóbérek vonatkozásában.Az Ávr. 62/E. §-ának (1) bekezdése szerint a Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az Áhsz. számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet tárgyhavi számfejtésnél a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig, a 62/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a számfejtés napi zárását követő munkanapon elektronikus úton a foglalkoztató rendelkezésére bocsát.Az Ávr. 62/E. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az államháztartási számviteli kormányrendelet 44. §-ának (5) bekezdése szerinti egyeztetés alapján a foglalkoztató megállapítja, hogy a könyvelési értesítő hibás adatot tartalmaz, a Kincstár a foglalkoztató tájékoztatása alapján, annak megalapozottsága esetén helyesbítő könyvelési értesítőt készít, és elektronikus úton küld meg a foglalkoztató részére. A foglalkoztató által jelzett hiba, eltérés kivizsgálására és javítására, valamint az esetleges hiányosságok pótlására a 62/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adóbevallás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítéséből eredő felelősség azt terheli, akinek a tevékenységében az azt kiváltó ok felmerült.Az Áhsz. 44. §-ának (4) bekezdése szerint a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1-2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését az Ávr. 62/E. §-ának (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítők alapján kötelesek nyilvántartásba venni. Az Áht. 83. §-ának (1) bekezdése szerinti nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz – kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni.Az Áhsz. 44. §-ának (5) bekezdése szerint a Kincstár és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek egymással egyeztetni a (4) bekezdés szerinti kincstári könyvelési értesítő és a szervezet, részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket. Az egyeztetés során az Ávr. 62/E. §-ának (2) bekezdése szerint kell eljárni. […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*