Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja
Kérdés
Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. november 27-én (268. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4845
[…] tulajdonosként való rendelkezésnek mint fogalmi elemnek a lényege abban ragadható meg, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A hangsúly azon van, hogy az ingatlan átengedése a (teljes) tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának szándékával történjen meg. Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének megfelelő ingatlanértékesítés esetén ezért a teljesítés időpontja a birtokbaadás napja lesz. Az előzőekből következően az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti ügylet teljesítési időpontjának megállapításakor a konkrét ügylet körülményeit kell mérlegelni.Tekintve, hogy a kérdezett eset nem tartozik sem az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja (részletfizetéses konstrukció), sem a 10. §-ának d) pontja (építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanértékesítés) alá, a beadványban vázolt ingatlanértékesítés a 9. § (1) bekezdése szerinti tényállást valósítja meg, így a teljesítés időpontja a vevő birtokbalépésének időpontja lesz. Az ügylet tényállásszerűen ebben az időpontban teljesül, így az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség is ebben az időpontban keletkezik. Az a tény, hogy az adásvételi szerződést 2018. szeptember 17-én írták alá, nem befolyásolja az ügylet Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontját, s így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját sem.A kérdésben foglaltak szerint a vevő nem minősül adóalanynak, így a fordított adózás alkalmazása a vonatkozó törvényi feltétel hiányában kizárt. Fordított adózás ugyanis csak abban az esetben alkalmazható az Áfa-tv. 142. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében, ha az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany.Az ingatlanértékesítések adómentességére az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j)-k) pontjai vonatkoznak. A 86. § (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel--tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.A 86. § k) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. november 27-én (268. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4845
[…] tulajdonosként való rendelkezésnek mint fogalmi elemnek a lényege abban ragadható meg, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. A hangsúly azon van, hogy az ingatlan átengedése a (teljes) tulajdonjog bármikori (akár későbbi) átszállásának szándékával történjen meg. Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének megfelelő ingatlanértékesítés esetén ezért a teljesítés időpontja a birtokbaadás napja lesz. Az előzőekből következően az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti ügylet teljesítési időpontjának megállapításakor a konkrét ügylet körülményeit kell mérlegelni.Tekintve, hogy a kérdezett eset nem tartozik sem az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja (részletfizetéses konstrukció), sem a 10. §-ának d) pontja (építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanértékesítés) alá, a beadványban vázolt ingatlanértékesítés a 9. § (1) bekezdése szerinti tényállást valósítja meg, így a teljesítés időpontja a vevő birtokbalépésének időpontja lesz. Az ügylet tényállásszerűen ebben az időpontban teljesül, így az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség is ebben az időpontban keletkezik. Az a tény, hogy az adásvételi szerződést 2018. szeptember 17-én írták alá, nem befolyásolja az ügylet Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontját, s így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját sem.A kérdésben foglaltak szerint a vevő nem minősül adóalanynak, így a fordított adózás alkalmazása a vonatkozó törvényi feltétel hiányában kizárt. Fordított adózás ugyanis csak abban az esetben alkalmazható az Áfa-tv. 142. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében, ha az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany.Az ingatlanértékesítések adómentességére az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j)-k) pontjai vonatkoznak. A 86. § (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel--tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.A 86. § k) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
