Gyermekétkeztetés áfaelszámolása
Kérdés
Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. május 7-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4949
[…] adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ebből a szabályból következően az ingyenesen adott étel beszerzési áfája nem helyezhető levonásba, mivel nem keletkeztet áfás bevételt.A termék vagy szolgáltatás vásárlásakor meg kell határozni, hogy az adott beszerzés áfája levonásba helyezhető-e vagy sem. Az adóalany köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a levonható és nem levonható áfa megállapítható (tételes elkülönítés).Vásárolt élelmezés esetén az élelmezési napló alapján megállapítható, hogy kik az ingyenes étkezők, és hány adag és milyen árkategóriába tartozó ételt (alsós, felsős, tízórai, ebéd, uzsonna, diétás stb.) vásároltak a részükre, így meghatározható, hogy az ételszállító cég számlájából mennyi a levonható, illetve nem levonható áfa.Amennyiben az ingyenesen adott ételre jutó beszerzési áfát nem vonják le, akkor az ingyenes étkeztetés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ugyanis az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás után csak akkor minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, és keletkeztet adófizetési és számlaadási kötelezettséget, ha volt előzetesen levonható áfa az adott beszerzéssel kapcsolatban.Az 50%-ot térítő étkezők után a ténylegesen fizetett összeg áfáját kell fizetendő adóként beállítani az áfabevallásba, ugyanis a fizetendő adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett fizetett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől. A közétkeztetéshez adott állami, fenntartói támogatás nem árat befolyásoló támogatás, és szolgáltatás ellenértékének sem tekinthető, ezért nem képez áfaalapot.Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja nem független felek között, ha az ellenérték aránytalanul magas, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészében illeti meg, vagy az ellenérték aránytalanul alacsony, és a beszerzőt az adólevonási jog részben illeti meg (Áfa-tv. 67. §). Az ellátottak, közétkeztetésben részt vevők nem kapcsolt felek az önkormányzattal, illetve intézményével, ezért az adóalap piaci árra történő módosításának szabályait nem kell alkalmazni.A vásárolt élelmezésnél nincs olyan szabály, ami szerint a fizetendő adó erejéig lehet levonni az áfát. A gyermekétkeztető intézmények jellemzően visszaigénylő pozícióban vannak a gyermekétkeztetés vonatkozásában, egyrészt mert az 50%-os étkezőkre jutó beszerzési áfa teljes egészében levonható, másrészt azért, mert a Gyvt. alapján a teljes árat fizetőknek is csak a nyersanyag számlázható ki, ugyanakkor vásárolt élelmezésnél a szállító felszámít rezsiköltséget is, aminek az áfája a teljes árat fizetők és az 50%-os étkezők tekintetében levonható.A helyes gyakorlat konkrét példán keresztül bemutatva:Három gyerek vesz igénybe gyermekétkeztetést, "A" gyerek […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*