Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak
Kérdés
Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. május 28-án (276. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4963
[…] órák figyelembevételével.A havi díjas munkavállalók (közalkalmazottak) esetében a kereten felüli rendkívüli munkavégzést csak a keret végén, annak lezárásával lehet elszámolni (addig nem tudni, mennyi lesz a kereten felüli rendkívüli munkavégzés), ezért ekkor kerül kifizetésre mind a rendkívüli munkavégzés idejére jutó arányos bér, mind a bérpótlékrész.Az Mt. szerinti bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől, azaz az arányos bér számításától eltérően (ahol az általános munkarend szerinti órákkal kell osztani) – általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számítását úgy határozza meg, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.Az osztószám eltérése tehát az egy órára eső bérpótlék, illetve az egy órára eső alapbér számítási módjának különbözőségéből ered.A Kjt. 85/A. §-ának l)-n) pontjai kimondják, hogy ahol jogszabály munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, kereset-kiegészítést és jutalmat, az alapbéren illetményt kell érteni, a bérpótlékon pedig illetménypótlékot is.A fogalmak használata tekintetében ugyanakkor nem következetesek a jogszabályok, illetve a Kjt. 85/A. §-a megítélésünk szerint kiegészítésre szorulna. Ebből következően nem lehet az Mt. által meghatározott fogalmakat mindenhol egyszerűen behelyettesíteni a Kjt. 85/A. §-ában meghatározottakkal.Az Mt. szerinti bérpótlékok (így a rendkívüli munkavégzés pótléka) és a kapcsolódó időarányos munkabérrész számításakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése és a Kjt. 85/A. §-ának m) pontja alapján – szigorúan a jogszabály szövegét figyelembe véve – a munkabér arányos részének meghatározásánál közalkalmazottak esetében csak az illetményt kell figyelembe venni (35013-as jogcím kódnál írt számítási metódus).Ugyanakkor az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése azt mondja, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. május 28-án (276. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4963
[…] órák figyelembevételével.A havi díjas munkavállalók (közalkalmazottak) esetében a kereten felüli rendkívüli munkavégzést csak a keret végén, annak lezárásával lehet elszámolni (addig nem tudni, mennyi lesz a kereten felüli rendkívüli munkavégzés), ezért ekkor kerül kifizetésre mind a rendkívüli munkavégzés idejére jutó arányos bér, mind a bérpótlékrész.Az Mt. szerinti bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől, azaz az arányos bér számításától eltérően (ahol az általános munkarend szerinti órákkal kell osztani) – általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számítását úgy határozza meg, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.Az osztószám eltérése tehát az egy órára eső bérpótlék, illetve az egy órára eső alapbér számítási módjának különbözőségéből ered.A Kjt. 85/A. §-ának l)-n) pontjai kimondják, hogy ahol jogszabály munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, kereset-kiegészítést és jutalmat, az alapbéren illetményt kell érteni, a bérpótlékon pedig illetménypótlékot is.A fogalmak használata tekintetében ugyanakkor nem következetesek a jogszabályok, illetve a Kjt. 85/A. §-a megítélésünk szerint kiegészítésre szorulna. Ebből következően nem lehet az Mt. által meghatározott fogalmakat mindenhol egyszerűen behelyettesíteni a Kjt. 85/A. §-ában meghatározottakkal.Az Mt. szerinti bérpótlékok (így a rendkívüli munkavégzés pótléka) és a kapcsolódó időarányos munkabérrész számításakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése és a Kjt. 85/A. §-ának m) pontja alapján – szigorúan a jogszabály szövegét figyelembe véve – a munkabér arányos részének meghatározásánál közalkalmazottak esetében csak az illetményt kell figyelembe venni (35013-as jogcím kódnál írt számítási metódus).Ugyanakkor az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése azt mondja, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
