Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. december 17-én (285. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5091

[…] b) pontja szerint a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet. A szabályozás során figyelembe kell venni a Kbt., illetve a 459/2016. Korm. rendelet előírásait.A Kbt. 4. §-ának (3) bekezdése 2017. január 1-jétől az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is előírja a versenyeztetési kötelezettséget legalább három ajánlat bekérésével.Fenti kötelezettség a Kbt. 195. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervezeti körre vonatkozik:– a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményei;– a kormány közalapítványai;– azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat, miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján, központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja.A Kbt. előírásai szerint, ha az előbbi körbe tartoznak, akkor 1 millió Ft feletti beszerzés esetén a Kbt. 9. §-ában meghatározott kivételi szabályok figyelembevételével három árajánlatot kell kérni, és ezt a szabályzatukban előírni.Amennyiben nem tartoznak a Kbt. 195. §-ában felsorolt körbe, akkor saját maguknak kell meghatározni a beszerzési szabályokat. Meghatározhatják alacsonyabb értékben is a három árajánlat bekérését. Magasabb értékben nem javasoljuk meghatározni az Ávr. 91/A. §-ában meghatározott általános elvek betartása érdekében.A pályázati útmutatók szerint a kedvezményezettek a 200 ezer Ft-ot el nem érő értékű szerződések esetében nem kötelesek beszerzési eljárás lefolytatására. Tilos azonban egy szerződést a beszerzési eljárási kötelezettség alóli mentesség érdekében részekre bontani (pl. egy szolgáltatóval a […]