80 talált állásfoglalás az ajánlat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk vállalkozási szerződést kötött csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztésére. A vállalkozási szerződés 2022. július 5. napján került aláírásra. A műszaki tartalom módosulására tekintettel a szerződés módosításra került. Ennek eredményeként a teljesítési határidő: a szerződés hatálybalépésétől számított 8 hónap + 54 nap lett. A kivitelező a teljesítési biztosítékot (12.343.809 Ft) 2022. 07. 05. napján megfizette, majd a szerződés módosítását követően a biztosítékkülönbözet (233.691 Ft) is átutalásra került 2023. 03. 29. napján. A kivitelező a műszaki ellenőr beszámolója alapján a munkát szerződésszerűen, teljes mértékben teljesítette 2023. 06. 23. napján. A munka befejeztével a teljesítési biztosíték jótállási biztosítékká alakult. A kivitelező kérelmet nyújtott be a jótállási biztosítás visszafizetése iránt. A vállalkozási szerződés rendelkezik a jótállási biztosítékról az alábbiak szerint:
Jótállási biztosíték:
„Felek megállapodnak, hogy a vállalkozó hibás teljesítésével kapcsolatos megrendelői igények biztosítékaként a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő jót-állási biztosítékot kötnek ki.
Felek rögzítik, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. § (4) bekezdésének megfelelően legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell a megrendelő rendelkezésére bocsátani azzal, hogy a jótállási biztosítéknak a jótállási időszak végéig kell érvényben lennie.
Felek rögzítik, hogy a vállalkozó a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §-a (6) bekezdésének a) pontjában rögzítetteknek megfelelően az alábbi formátumban bocsátja a megrendelő rendelkezésére:
A vállalkozó a 12.343.809 Ft teljesítési biztosítékot, a megrendelő részére a fizetési számlájára történő átutalásával biztosítja. A Kbt. 134. §-ának (8) bekezdésében foglaltak értelmében a vállalkozó a fentiekben hivatkozott, általa választott, a Kbt. 134. §-ának (6) bekezdésében foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Amennyiben a jótállási biztosíték pénzeszköz átadásával került teljesítésre, úgy a megrendelő a biztosított időszak lejártakor a biztosíték (fel nem használt) összegét köteles az időszak utolsó napját követő 30 napon belül a felek által egyeztetett módon, ennek hiányában banki átutalás útján a vállalkozó részére visszaszolgáltatni.”
Az ajánlattételi felhívás alapján a jótállási időszak: 36 hónap. A vállalkozási szerződés hivatkozik a 12/1988. ÉVM–IpM–KM–MÉM–KVM együttes rendeletre, amely szerint a nyomvonal jellegű építményszerkezeteket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét mint három évet meghaladó szavatosságiigény-érvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza. A beruházás kapcsolódik a rendelet 1. mellékletének 4.4 alpontja pontjához.
A fentiekre tekintettel a jótállási időszak mennyi ideig tart? Az önkormányzat köteles visszautalni a jótállási biztosítékot a rendeletben meghatározott időtartamra tekintettel?

Kérdés: Intézményünk egyik telephelyén néhány irodában a laminált parkettát járólapra cseréljük. Ebben az esetben ez karbantartásnak vagy felújításnak minősül? Ha felújítás, akkor az árajánlatban szereplő parketta felszedése (bontása) elszámolható-e felújításként, vagy dologi kiadás?

Kérdés: Egészségügyi tevékenységet ellátó költségvetési szerv egészségügyi eszközt vásárol 2 millió forint összegben. A fizetési feltételek lehetővé teszik 6 havi részletfizetés lehetőségét. Van-e jogszabályi akadálya, hogy az intézmény részletfizetésre vásárolja meg az eszközt?

Kérdés: Önkormányzatunk kapott egy ajánlatot térítés nélküli átadással kapcsolatban három ingatlan tekintetében. Két tétel esetén kivett közút szerepel a tulajdoni lapon, egy tekintetében kivett kerékpárút. Mivel önkormányzatunk áfa tekintetében áfakörösnek minősül, így térítés nélküli átadásnál szóba jöhet áfafizetési kötelezettség. A három ingatlan esetén felmerül-e fizetendő áfa a térítés nélküli ügylet kapcsán, vagy sem, ha az átadó fél egy, az általános szabályok szerint adózó adóalany?

Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozó beszerzési szabályzatának elkészítésekor szeretnék rögzíteni az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként, szervezetként részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tételes jogszabályi rendelkezést nem találtunk, amely alapján a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit megfogalmazhatnánk. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés vagy elvi iránymutatás, melyet alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályok szabályzatban történő rögzítésekor?

Kérdés: Tankerületünk részére kiállított számlán kötelező-e feltüntetni az anyagköltséget és a szolgáltatás munkadíját külön-külön? Nem elég a számla mögé az árajánlat?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású, költségvetési kulturális intézmény vagyunk. Belső szabályzatunk szerint a beszerzések és megrendelések esetében három árajánlatot nyolcszázezer forinttól kérünk. Ha egy vállalkozóval, akivel technikai kiszolgálásra kötünk szerződést, évente többször, különböző rendezvényekre, az összegek összeadódnak, a nyolcszázezer forint elérésekor kell három árajánlatot kérnünk, vagy sem?

Kérdés: A település zártkerti részén nincs kiépítve a közműves ivóvízhálózat, azonban néhány zártkerti ingatlantulajdonos (magánszemélyek) részéről felmerült az igény annak kiépítésére. A tulajdonosok összefogtak, a gerincvezeték kiépítését megterveztették, a kezdeményező személy vízjogi engedélyt kapott. A kivitelezésre kapott árajánlat alapján a beruházás bruttó 5 millió forint. A megvalósítást követően a hálózat a magyar állam tulajdonába és a közszolgáltató cég kezelésébe kerül. A tulajdonosok az önkormányzathoz fordultak annak érdekében, hogy az önkormányzat nyújtson támogatást a hálózat megépítéséhez. A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A 13. § (1) bekezdésének 21. pontja szerint az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatok közül ellátja a víziközmű-szolgáltatást, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Önkormányzatunk esetében ez nem áll fenn, mivel az önkormányzat a feladatot és a feladatellátást szolgáló vagyont átadta az államnak. Tehát az önkormányzat számára ez nem kötelező feladat, csak mint önként vállalt feladat jelentkezhet. Az is megoldás lehetne, hogy a tervek és a vízjogi engedély az önkormányzat nevére kerülnek, az önkormányzat valósítja meg a beruházást, megállapodást köt a magánszemélyekkel az önkormányzati támogatáson felüli költségek vállalásáról, a magánszemélyek befizetik az önkormányzatnak a vállalt önerőt, és a megvalósult beruházást az önkormányzat átadja az államnak? A kérdés az, hogy amennyiben segíteni akarunk, milyen formában tehetjük ezt meg? Az államháztartáson kívüli források átvételéről, az államháztartáson belülre és kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletünk (R.) alapján van lehetőség természetes személyek támogatására kérelem alapján. Ilyen esetben támogatási megállapodást kötünk, a támogatott elszámolási kötelezettséggel tartozik. Azonban felmerült, hogy egy esetleges támogató döntés esetén precedenst teremtünk, és az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve nem tudna támogatni minden jövőbeni kérelmezőt, aki ivóvízhálózatot kíván kiépíteni. Az önkormányzati támogatással épült ivóvízhálózat miatt a magántulajdonban lévő ingatlanok értéke növekszik, a beruházás pedig állami tulajdonba kerül. Megtehetjük-e azt, hogy most adunk támogatást, egy későbbi kérelmezőnek pedig nem adunk? Kell-e rendeletben szabályozni a feltételeket, vagy elegendő a R. általános szabályozása? Magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzat támogatása esetén?

Kérdés: Intézményünk főzőkonyhával rendelkezik. Az alapanyagokat éves szinten kb. nettó nyolc-millió forint értékben szerezzük be. Mindezt nem egy szállítótól, hanem friss alapanyagokat (pékáru, zöldségek) külön-külön beszállítóktól, a tárolható alapanyagokat pedig jellemzően 1 beszállítótól. Az egy beszállítótól beszerzett árukra kell-e árajánlatot kérni, ha igen, akkor ezt milyen módon, hiszen sokféle termékről van szó, illetve hogyan célszerű ezt szabályozni a beszerzési szabályzatunkban?