Beszerzés központi ellátószerv útján

Kérdés: A 44/2011. Korm. rendelet értelmében kötelesek vagyunk bizonyos beszerzéseinket a központi ellátószerv útján megvalósítani. Jogosultak vagyunk a kijelölt gazdasági társaság ajánlatát elutasítani, ha bizonyítjuk, hogy az ajánlatban meghatározott ellenértéknél legalább 20%-kal kedvezőbb ellenértéken tudjuk a terméket a meghatározott műszaki tartalommal és paraméterekkel máshonnan beszerezni. Példa: A szállító ajánlata 48 000 forint leszállítva. A BVOP ajánlata 39 000 forint + igény esetén 30 000 forint szállítási költség. Jelen esetben mit takar az ellenérték kifejezés? Csak a termék egységárát, vagy az esetleges szállítási költséget is? Elutasíthatom a BVOP ajánlatát, mert teljes bekerülési költség alapon a különbözet meghaladja a 20%-ot?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítő a szállítást is vállalja, akkor azt általában külön kell megrendelni.A beszerzés során az összességében legkedvezőbb árajánlatot célszerű elfogadni, amibe adott esetben a szállítási költség is beletartozhat. A szállító ajánlata szerint a 48 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházást átadni az önkormányzatnak. Válasz a kérdés közbeszerzést érintő részére: A közbeszerzési eljárást főszabályként ajánlatkérőként az a jogi személy írhatja ki, akinek a költségvetésében szerepel a forrás, vagy aki a forrásra esetleg pályázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke

Kérdés: Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében az újonnan vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke a vételár. Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja értelmében vételárnak az eszköz beszerzéséért fizetett ellenérték tekintendő.
Helyes-e azon értelmezés, hogy az eszköz beszerzését tartalmazó számlán önálló sorokon, külön-külön feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. üzembe helyezés, tesztelés, oktatás, terméktámogatás: telepítés, konfigurálás, szállítási díj) nem részei az eszköz vételárának, így ezen tételek ellenértéke nem aktiválható, hanem dologi kiadásként számolandó el? Ezen értelmezést befolyásolja-e, hogy az eszköz adásvételét tartalmazó szerződés ellenérték elnevezésű pontjában a teljesítésért járó díjazás egy összegben szerepel? Ugyanezen pontban hivatkozás történik a szerződés mellékletére. Az ellenértéket rögzítő pont kimondja, hogy a melléklet a teljesítésért járó díjazást tételesen részletezi az árajánlat alapján. A hivatkozott melléklet tulajdonképpen az árajánlat, melyben hasonlóan a számlához, tételesen, külön-külön sorban megtalálhatók a beszerzett termékek és a nyújtott egyéb szolgáltatások, minden egyes sorhoz hozzárendelve a nettó összeget, a végén pedig az utolsó sorban megtalálható a mindösszesen nettó érték, ami a szerződésben rögzített egyösszegű értékkel egyezik. Tehát mind a szerződésből, mind a számlából egyértelműen meghatározható a beszerzett eszköz értéke és a járulékos szolgáltatások értéke is külön-külön.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése alapján a vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt - november 15. után intézményünk részére kiutalt - többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
- a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
- a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a kormány egyedi határozatával november 15. napját követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor I.

Kérdés: Kulturális ágazatban a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a 2020. évi XXXII. törvény 2. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a végkielégítésről. Nem rendelkezik azonban arról, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt emelt összegű végkielégítést kell-e fizetnie a munkáltatónak. Ilyen esetben - mivel a jogszabály nem hivatkozik a Kjt. 37. §-ának (7) bekezdésére - jogszerűen jár el a munkáltató, ha nem fizet 4 havi emelt összegű végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] ...azért szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával összefüggésben, merta) a közalkalmazott a munkaszerződéses ajánlattételre meghatározott határidőt követő 30 napon belül írásban nem nyilatkozik,b) a közalkalmazott az a megadott határidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor II.

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása miatt (2020. évi XXXII. tv.) a közalkalmazottaknak 2020. szeptember 14-éig nyilatkozniuk kellett, hogy a munkaviszonyban való továbbfoglalkoztatást elfogadják-e. Munkavállalónk határidőben megkapta a későbbi munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, annak ismeretében azt elfogadta. Október hónap elején szóban jelezte, hogy nem fogja aláírni a szerződést. Álláspontja szerint jár neki a végkielégítés, amit a munkáltató vitat. Álláspontunk szerint a 2020. évi XXXII. tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidő 2020. szeptember 14-én lejárt, és végkielégítés csak azoknak jár, akik addig nem fogadták el a tartalmi ajánlatot. Valóban jogos-e a végkielégítés iránti igénye annak ellenére, hogy a megadott határidőig ő arról nyilatkozott, hogy elfogadja az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...15-éig írásban kellett közölnie a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot a törvényben rögzített, bérre vonatkozó garanciális elemek betartásával.A munkáltató a törvényi rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő - veszélyeztetett terhes - dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] ...2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A közalkalmazott és a munkáltató a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...megtérülő összeggel. Ezt gazdaságossági számítással lehet alátámasztani, amelyben a behajtással kapcsolatos költségekről kapott ajánlatokat állítja szembe a várható követelésmegtérüléssel.Az Áht. 97. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Ha a közalkalmazott az ajánlattételre meghatározott határidőt követő 30 napon belül írásban nem nyilatkozik, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Lakosság részére adott karácsonyi ajándék

Kérdés: Önkormányzatunk a község lakosainak karácsonyi ajándékként falinaptárt szeretne adni, háztartásonként egyet. Árajánlat alapján 1 falinaptár ára 462 Ft lenne. A falinaptárak költségét, valamint azok szerkesztési díját hova kell könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] Az adott gazdasági eseménnyel kapcsolatos kiadások áfa nélküli, nettó összege a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton kerül elszámolásra, míg a kapcsolódó előzetesen felszámított áfát a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.
1
2
3
7