Transzferár-kiigazítás helyes áfakezelése


Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. december 17-én (285. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5094

[…] termékértékesítés ára között.A rendelkezésre álló ismeretek alapján tehát a felek közötti pénzügyi elszámolásra a teljesítést követő időpontban kizárólag a megfelelő jövedelmezőség teljesítése érdekében kerül sor úgy, hogy a felek között utólag rendezésre kerülő különbözet összege és elszámolása nem köthető kifejezetten a felek közt teljesült egyes korábbi ügyletekhez. Ez álláspontunk szerint az áfa alapjára nincs kihatással, tekintve, hogy a felek között érvényesen teljesedésbe ment olyan ügyletekről van szó, amelyek esetében a teljesítéskor fizetett ellenérték nagyságát mindkét fél elfogadta. A teljesült ügylet ellenértéke módosításának a kérdésben megfogalmazottak alapján polgári jogi indoka nincsen.Abban az esetben tehát, ha a felek között utóbb kizárólag a megfelelő jövedelmezőség biztosítása miatt történik egy egyszeri pénzügyi kiigazítás, amelynek során az egyes ügyletek ellenértékét nem módosítják, úgy – figyelemmel az Art. 1. §-ára – nem mondható, hogy a felek között az áfa alapja utóbb bekövetkezett […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.