Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés
Közalkalmazott munkavállalóink 24/48 órás beosztással dolgoznak. Előző évről jelentős mértékű szabadságuk maradt bent, mivel ők nincsenek a hét minden napjára beosztva. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. március 24-én (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5147
[…] szabadságot kiírni, amely napokra be vannak osztva dolgozni, hanem annak érdekében, hogy hasonlóan érvényesüljön náluk a szabadság kiadása, mint a hét minden munkanapján dolgozók esetében, a köztes, ún. szabadnapokra is.Tehát a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapokat, ami átlagban heti 2 napot jelent (és az esetleges munkaszüneti napot). A gyakorlatban meg kell nézni, hogy az érintett mikor dolgozik utoljára, és mikor fog dolgozni a következő alkalommal, és a kettő közötti időben minden olyan napra szabadságot kell számolni, amikor nem a pihenőnapját tölti. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a munkavállalónak legyen előre beosztása, amelyből nemcsak az derül ki, hogy mely napokra van beosztva, hanem az is, hogy mely napjai a pihenőnapok, és mely napjai az ún. kiegyenlítő szabadnapok (ami nem pihenőnap, mégsem kell dolgoznia, mert a munkaidőt más napokon dolgozza le egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján).Egy példán bemutatva: A munkavállaló pénteken 8-20 óráig dolgozik, utána viszont szabadságon kíván lenni a következő hét vasárnapig, tehát következőleg először hétfőn dolgozik. A köztes időben szombat, vasárnapi napokon pihenőnapja van, hét közben pedig beosztása alapján kedden és szerdán dolgozna (12-12 órát). Ekkor a hétfői, csütörtöki és pénteki nap kiegyenlítő […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. március 24-én (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5147
[…] szabadságot kiírni, amely napokra be vannak osztva dolgozni, hanem annak érdekében, hogy hasonlóan érvényesüljön náluk a szabadság kiadása, mint a hét minden munkanapján dolgozók esetében, a köztes, ún. szabadnapokra is.Tehát a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapokat, ami átlagban heti 2 napot jelent (és az esetleges munkaszüneti napot). A gyakorlatban meg kell nézni, hogy az érintett mikor dolgozik utoljára, és mikor fog dolgozni a következő alkalommal, és a kettő közötti időben minden olyan napra szabadságot kell számolni, amikor nem a pihenőnapját tölti. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a munkavállalónak legyen előre beosztása, amelyből nemcsak az derül ki, hogy mely napokra van beosztva, hanem az is, hogy mely napjai a pihenőnapok, és mely napjai az ún. kiegyenlítő szabadnapok (ami nem pihenőnap, mégsem kell dolgoznia, mert a munkaidőt más napokon dolgozza le egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján).Egy példán bemutatva: A munkavállaló pénteken 8-20 óráig dolgozik, utána viszont szabadságon kíván lenni a következő hét vasárnapig, tehát következőleg először hétfőn dolgozik. A köztes időben szombat, vasárnapi napokon pihenőnapja van, hét közben pedig beosztása alapján kedden és szerdán dolgozna (12-12 órát). Ekkor a hétfői, csütörtöki és pénteki nap kiegyenlítő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
