Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés járulékos költsége
Kérdés
Egy vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozó magyar társaság alaptevékenysége ellátásához az általa gyártott alkatrészeket és ezen termékek legyártásához szükséges speciális gyártószerszámot (a továbbiakban: eszköz) értékesít a Közösség más tagállamaiban nyilvántartásba vett megrendelőjének.
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. november 24-én (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5332
[…] ténylegesen elhagyta a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét [C 409/04. számú ügyben (Euro Tyre ügy) hozott ítélet 42. pontja; C-273/11. számú Mecsek--Gabona ügyben hozott ítélet 31. pontja].Abban az esetben, ha az eszköz értékesítése önálló ügyletnek minősül, és azt nem szállítják el igazoltan másik tagállamba a külföldi megrendelő részére, akkor nem beszélhetünk az Áfa-tv. 89. §-a szerinti adómentes Közösségen belüli termékértékesítésről – tekintettel arra, hogy a termék nem hagyja el az értékesítés közvetlen következményeként Magyarország területét –, ezért az eszköz besorolásának megfelelő magyar áfamértékkel terhelten kell azt kiszámlázni a külföldi partner felé.A tekintetben, hogy az eszköz mikor tekinthető járulékos költségnek, az alábbiakat kell mérlegelni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülménye alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adóköte-lesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)" (C-41/14 számú Wojskowa ügyben hozott ítélet 31. pontja).A fent részletezett rendező elvek alapján a gyártáshoz készített szerszámnak egy magyar adóalany gyártó által a Közösség egy másik tagállamában letelepedett adóalany vevő részére történő értékesítése abban az esetben tartozik a gyártó által a vevő részére teljesített Közösségen belüli adómentes termékértékesítés adóalapjába az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – függetlenül attól, hogy a szerszám az értékesítés közvetlen következményeként nem hagyja el Magyarország területét […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2020. november 24-én (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5332
[…] ténylegesen elhagyta a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét [C 409/04. számú ügyben (Euro Tyre ügy) hozott ítélet 42. pontja; C-273/11. számú Mecsek--Gabona ügyben hozott ítélet 31. pontja].Abban az esetben, ha az eszköz értékesítése önálló ügyletnek minősül, és azt nem szállítják el igazoltan másik tagállamba a külföldi megrendelő részére, akkor nem beszélhetünk az Áfa-tv. 89. §-a szerinti adómentes Közösségen belüli termékértékesítésről – tekintettel arra, hogy a termék nem hagyja el az értékesítés közvetlen következményeként Magyarország területét –, ezért az eszköz besorolásának megfelelő magyar áfamértékkel terhelten kell azt kiszámlázni a külföldi partner felé.A tekintetben, hogy az eszköz mikor tekinthető járulékos költségnek, az alábbiakat kell mérlegelni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülménye alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adóköte-lesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)" (C-41/14 számú Wojskowa ügyben hozott ítélet 31. pontja).A fent részletezett rendező elvek alapján a gyártáshoz készített szerszámnak egy magyar adóalany gyártó által a Közösség egy másik tagállamában letelepedett adóalany vevő részére történő értékesítése abban az esetben tartozik a gyártó által a vevő részére teljesített Közösségen belüli adómentes termékértékesítés adóalapjába az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – függetlenül attól, hogy a szerszám az értékesítés közvetlen következményeként nem hagyja el Magyarország területét […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
