Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás I.
Kérdés
Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2021. november 23-án (316. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5620
[…] adózik, de kezelhető csekély értékű ajándékként is az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének és (9) bekezdésének a) pontjai szerint, évi egy alkalommal, ha a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg a szolgáltatás értéke. A juttatás értékét a dolgozó által fizetett összeg és a szokásos piaci érték közötti különbség képezi.A szokásos piaci értéket az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni.Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyeta) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagyb) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagyc) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagyd) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagye) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereségmegosztásos módszer), vagyf) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható megazzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2021. november 23-án (316. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5620
[…] adózik, de kezelhető csekély értékű ajándékként is az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének és (9) bekezdésének a) pontjai szerint, évi egy alkalommal, ha a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg a szolgáltatás értéke. A juttatás értékét a dolgozó által fizetett összeg és a szokásos piaci érték közötti különbség képezi.A szokásos piaci értéket az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni.Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyeta) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagyb) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagyc) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagyd) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagye) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereségmegosztásos módszer), vagyf) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható megazzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
