Ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek

Kérdés: Az ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek tárgyában, a Költségvetési Levelek 320. lapszám, 5677. számú kérdésben megadott válasz kapcsán az alábbi pontosításban szeretném a segítségét kérni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. b) pontja alapján évente a minimálbér összegéig ingyenesen vagy kedvezményesen adható belépőjegyek kapcsán vezetendő nyilvántartásban az erre jogosult személyeknek juttatott jegyek milyen értékét kell feltüntetni? A 100%-os értékesítési árat (jegy eredeti ára), a kedvezményes árat (jogosult által megfizetett) vagy a kedvezmény összegét?
Részlet a válaszából: […] Juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A juttatás értéke az az ár, amelyet ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kérdés:

Központi költségvetési szervként működő intézményünk bérelt ingatlanban üdültetést biztosít saját dolgozói és hozzátartozóik részére. Külső vendég részére nem kerül meghirdetésre az üdülési lehetőség. Álláspontunk szerint a 173/2003. Korm. rendelet értelmében ez a tevékenység nyereség- és vagyonszerzési cél nélküli szolgáltatás, amely után a fizetendő díj megállapítása önköltségi alapon történik. A NAV honlapján található, "A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik" tájékoztató értelmében az üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személy veszi igénybe) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Ez alapján pedig a szolgáltatás után turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. Jól értelmezzük a tájékoztató alapján, hogy az általunk nem üzleti céllal végzett közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás után is meg kell fizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást? Van-e más olyan kötelezettségünk, amely az üdültetési szolgáltatás után keletkezik?

Részlet a válaszából: […] A turizmusfejlesztési hozzájárulás tárgya az Áfa-tv. 3. számú melléklet II. részének 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása. Ez a törvényhely határozza meg, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfamértéke jelenleg 5%. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Pedagógusok számára juttatott ingyenes leves

Kérdés: A képviselő-testületi ülésen jelezték, hogy a felső tagozatos iskolások körében jelentősen csökken az étkezést igénybe vevők száma, illetve negatív jelzéssel látják el az addig szívesen fogyasztott ételeket a gyerekek. Ennek ellensúlyozására egyes alapítványi iskolákban olyan gyakorlatot vezettek be, hogy a tanárok ingyen fogyaszthatják el a levest (csak a levest!), ezzel a magatartással példát mutatva az étel elfogyasztására.
a) Milyen adóvonzata van az így elfogyasztott ételnek? (A tanárok nem a költségvetési szervünk alkalmazottjai.)
b) Ha a mi költségvetési szervünkben (az óvodában) is lehetővé tesszük a pedagógusok számára az ingyenes levesfogyasztást, akkor mi annak az adóvonzata? Illetve mi a helyzet a többi óvodai alkalmazottal (dajka, takarítónő), akik nem pedagógusok? (Az egyenlő bánásmód elve hogyan érvényesül?)
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a határozza meg az egyes meghatározott juttatásokat, az Szja-tv. 71. §-a szerint jelenleg béren kívüli juttatásnak csak a Széchenyi Pihenő Kártya minősül. A kérdéses juttatás egyik kategóriá-ba sem tartozik, ezért az összevonandó jövedelem szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Közösségi termékbeszerzés

Kérdés: Költségvetési szerv egy online kereskedelmi platformról rendelt, az árut pedig egy EU-tagállamból szállították, és a számla is az EU-tagállam nyelvén került kiállításra. A számla minden szükséges adatot tartalmaz, az adó is helyesen került feltüntetésre, de idegen nyelven. Befogadhatjuk-e a számlát, illetve van-e valami feltétele a számla befogadásának és elszámolásának?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (1) bekezdése szerint a számlára vonatkozó kötelezettségekre – a (2) és (4) bekezdésekben foglalt eltéréssel – annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás I.

Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?
Részlet a válaszából: […] Az Eütv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása.A "járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás II.

Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó rendszerében a jövedelmek két nagy csoportját a nem önálló és az önálló tevékenységek alkotják. Nem önálló jövedelem a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó jövedelmek. Ezeknek költségelszámolás szempontjából az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
– Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
– idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
– sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
– végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül, ezért béren kívüli juttatásként nem adhat a munkáltató étkezési, vendéglátási szolgáltatást a dolgozóknak. Ha a munkahelyen van dolgozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Online adatszolgáltatás számlákról, nyugtákról

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?
Részlet a válaszából: […] A 48/2013. NGM rendelet 1. sz. melléklete sorolja fel azokat a tevékenységi köröket, amelyek esetében kötelező online pénztárgépet alkalmazni. A rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokat a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR '08 alapján kell meghatározni. E szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes végzettséghez kötött munkakörben dolgozóknak az éves kötelező továbbképzés szükséges munkaköri feladataik ellátásához. A mérlegképes továbbképzés iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül, amelynek a fogalmi meghatározása az Szja-tv. 3. §-ának 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
1
2
3
8