80 talált cikk a saját dolgozó kifejezésre

Kérdés: 1. Az egyik önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény megbízási szerződést szeretne kötni magánszeméllyel, esetenkénti személyszállítás tárgyában. A feladatot intézményi gépjárművel végezné a megbízott, természetesen felelősségvállalási nyilatkozat aláírásával. Végezhet-e ilyen tevékenységet megbízási szerződéssel, vagy kizárólag az intézmény saját dolgozója vezetheti az intézményi gépjárművet? Az ilyen jellegű megbízási szerződés nem ütközik valamilyen jogszabályi előírásba?
2. Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében el lehet-e látni a gépjárművezetői feladatot költségvetési intézményben?

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában saját dolgozó részére fizetett megbízási díj késedelmi kamatát K1113-ra vagy K123-ra kell könyvelni? Esetleg K355-re, mert a késedelmi kamat nem a munkavégzés ellenértéke, hanem pénzügyi jellegű tehernek minősül?

Kérdés: Önkormányzatunk, intézményeink évente több alkalommal vásárolnak ajándékutalványt, mely felhasználható étel, ruházat stb. vásárlására. Pontosan hogyan kell kezelnünk a számla beérkezésétől a felhasználásáig a folyamatot? Lehet-e a számlát pl. K48-as rovatra tenni, mert abból a keretből szeretnénk vásárolni? De a tényleges felhasználás nem csak segély jogcímen történik. Meg kell-e osztani a számlán szereplő összeget a két rovat közt? Az utalványok kiosztását saját dolgozóink felé feladjuk a KIRA-ban járulékfizetési kötelezettség miatt „is”, de ezt meg a K1107-es rovaton könyveljük. Valamint az utalványokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség hogyan valósuljon meg?

Kérdés: Művelődési központ szervezésében egy musical-előadás lesz, mely országosan van meghirdetve. A szolgáltatóval szerződésben az intézmény áll, és a jegyek eladásából származó bevétel is az intézményé, mely tiszteletjegyeket szeretne adni, mind a saját dolgozói, mind pedig külsős személyek részére. Az általa adott maximum 10.000 forint értékű tiszteletjegy ezekben az esetekben hogyan adózik? Amennyiben más intézmény is, vagy az önkormányzat a saját dolgozóinak, vagy a többi intézményének is adna/venne belépőjegyet, akkor az milyen juttatásnak számít, és hogyan adózik?

Kérdés: Az ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek tárgyában, a Költségvetési Levelek 320. lapszám, 5677. számú kérdésben megadott válasz kapcsán az alábbi pontosításban szeretném a segítségét kérni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. b) pontja alapján évente a minimálbér összegéig ingyenesen vagy kedvezményesen adható belépőjegyek kapcsán vezetendő nyilvántartásban az erre jogosult személyeknek juttatott jegyek milyen értékét kell feltüntetni? A 100%-os értékesítési árat (jegy eredeti ára), a kedvezményes árat (jogosult által megfizetett) vagy a kedvezmény összegét?

Kérdés: Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézményünk bérelt ingatlanban üdültetést biztosít saját dolgozói és hozzátartozóik részére. Külső vendég részére nem kerül meghirdetésre az üdülési lehetőség. Álláspontunk szerint a 173/2003. Korm. rendelet értelmében ez a tevékenység nyereség- és vagyonszerzési cél nélküli szolgáltatás, amely után a fizetendő díj megállapítása önköltségi alapon történik. A NAV honlapján található, "A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik" tájékoztató értelmében az üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személy veszi igénybe) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Ez alapján pedig a szolgáltatás után turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. Jól értelmezzük a tájékoztató alapján, hogy az általunk nem üzleti céllal végzett közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás után is meg kell fizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást? Van-e más olyan kötelezettségünk, amely az üdültetési szolgáltatás után keletkezik?

Kérdés: A képviselő-testületi ülésen jelezték, hogy a felső tagozatos iskolások körében jelentősen csökken az étkezést igénybe vevők száma, illetve negatív jelzéssel látják el az addig szívesen fogyasztott ételeket a gyerekek. Ennek ellensúlyozására egyes alapítványi iskolákban olyan gyakorlatot vezettek be, hogy a tanárok ingyen fogyaszthatják el a levest (csak a levest!), ezzel a magatartással példát mutatva az étel elfogyasztására.
a) Milyen adóvonzata van az így elfogyasztott ételnek? (A tanárok nem a költségvetési szervünk alkalmazottjai.)
b) Ha a mi költségvetési szervünkben (az óvodában) is lehetővé tesszük a pedagógusok számára az ingyenes levesfogyasztást, akkor mi annak az adóvonzata? Illetve mi a helyzet a többi óvodai alkalmazottal (dajka, takarítónő), akik nem pedagógusok? (Az egyenlő bánásmód elve hogyan érvényesül?)