Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása
Kérdés
Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. augusztus 30-án (328. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5823
[…] alkalmazni, mely alapján a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b) öt év után tizenöt nappal,c) nyolc év után húsz nappal,d) tíz év után huszonöt nappal,e) tizenöt év után harminc nappal,f) tizennyolc év után negyven nappal,g) húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik.Ami valóban nem egyértelmű, az a végkielégítésre való jogosultság kérdésköre, ugyanis az Eszjtv.-ből – véletlen vagy szándékosan – kimaradt a Kjt.-ben meglévő azon rendelkezés, mely rögzíti, hogy nem jogosult a közalkalmazott végkielégítésre, ha felmentésére amiatt kerül sor, hogy maga kéri a nők negyven-éves öregségi nyugdíjára való jogosultság megszerzése okán a jogviszonya megszüntetését.A jogszabályok jelenlegi rendelkezései szerint a végkielégítésre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni az Eszjtv.-ben rögzített eltérésekkel. Mivel erre a felmondási esetre sem az Eszjtv., sem az Mt. nem tartalmaz speciális szabályt, így az Mt. általános, végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Ugyanakkor az Mt. szerint nyugdíjas munkavállaló – többek között –, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas munkavállaló pedig nem jogosult végkielégítésre. Fontos, hogy a nyugdíj megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése. Ezért nem kizárt, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapításra kerüljön a "nők negyvenéves öregségi nyugdíja", és így ebben az időpontban a munkavállaló már nyugdíjasnak minősüljön. A fizetendő végkielégítés tehát függ az időzítéstől. Lényeges, hogy az Mt. szerint a végkielégítés mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkavállaló (közalkalmazott) jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár] való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A Tny. tartalmazza azt a szabályt, hogy […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2022. augusztus 30-án (328. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5823
[…] alkalmazni, mely alapján a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b) öt év után tizenöt nappal,c) nyolc év után húsz nappal,d) tíz év után huszonöt nappal,e) tizenöt év után harminc nappal,f) tizennyolc év után negyven nappal,g) húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik.Ami valóban nem egyértelmű, az a végkielégítésre való jogosultság kérdésköre, ugyanis az Eszjtv.-ből – véletlen vagy szándékosan – kimaradt a Kjt.-ben meglévő azon rendelkezés, mely rögzíti, hogy nem jogosult a közalkalmazott végkielégítésre, ha felmentésére amiatt kerül sor, hogy maga kéri a nők negyven-éves öregségi nyugdíjára való jogosultság megszerzése okán a jogviszonya megszüntetését.A jogszabályok jelenlegi rendelkezései szerint a végkielégítésre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni az Eszjtv.-ben rögzített eltérésekkel. Mivel erre a felmondási esetre sem az Eszjtv., sem az Mt. nem tartalmaz speciális szabályt, így az Mt. általános, végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Ugyanakkor az Mt. szerint nyugdíjas munkavállaló – többek között –, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas munkavállaló pedig nem jogosult végkielégítésre. Fontos, hogy a nyugdíj megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése. Ezért nem kizárt, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapításra kerüljön a "nők negyvenéves öregségi nyugdíja", és így ebben az időpontban a munkavállaló már nyugdíjasnak minősüljön. A fizetendő végkielégítés tehát függ az időzítéstől. Lényeges, hogy az Mt. szerint a végkielégítés mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkavállaló (közalkalmazott) jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár] való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A Tny. tartalmazza azt a szabályt, hogy […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
