406 talált állásfoglalás az egészségügy kifejezésre

Kérdés: Közszolgáltatóként (állami kórház) végzett adómentes humán-egészségügyi tevékenység [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés b) pont] esetében számviteli bizonylatként B.318-100/a/V jelű Bevételi pénztárbizonylat költségvetési szervek részére nyomtatvány tömböt használunk. Terheli-e a szolgáltatót nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség 2026. szeptember 1-től?

Kérdés: Önkormányzatunk rendezvényt tartott, melyre meghívta a város egészségügyi dolgozóit. A vendéglátáshoz a helyi étterem szolgáltatásait vettük igénybe, amely a fogyasztásról számlát állított ki az önkormányzat részére. A számla kibocsátásának kelte, sorszáma stb. rendben van, a termék (szolgáltatás) megnevezése részben csak annyi van feltüntetve, hogy ételfogyasztás. Az Áfa-tv. meghatározza a számla kötelező tartalmi elemeit:
„169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott TESZOR’15, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető.” A szállítónak tételesen fel kell-e sorolnia a számlán a vásárolt ételeket megnevezéssel (pl. sültes tál), vagy elég egy sorban feltüntetni az „ételfogyasztás”-t mint megnevezést?

Kérdés: Egészségügyi intézetünket beperelték, ezt a pert megnyertük, így az ügyvédi költség megfizetésére kötelezték a felperest, aki tőlünk részletfizetést kért és kapott. Az általa befizetett részleteket milyen rovatra kellene könyvelni? Az ügyvédi díjat mi kifizettük teljes egészében.

Kérdés: 1. Önkormányzatunk közterületen illemhelyet épített, amelyet folyamatosan üzemeltet. A mosdókba a belépést a pénzbedobós zárak biztosítják. Az érmék pontos összegű bedobása után nyílik az ajtó, de nyugtát a beléptetőrendszer nem tud adni. Továbbra is működhet az illemhely a meglévő feltételekkel?
2. Önkormányzatunk területén nincs járóbeteg-szakellátás, ezért az önkormányzat foglalkoztat egy egészségügyi végzettséggel rendelkező asszisztenst, aki térítés ellenében vért vesz a betegektől. A térítés átvételéről papíralapú nyugtatömbben állít ki nyugtát az asszisztens, majd havonta elszámol az önkormányzattal, és az önkormányzat bankszámlájára befizeti az átvett pénzt. Az áfabevallásban az ebből származó bevételt a tárgyi adómentes soron valljuk be. E tevékenységre is vonatkozik az e-nyugta-adási kötelezettség?

Kérdés: Egészségügyi tevékenységet ellátó költségvetési szerv egészségügyi eszközt vásárol 2 millió forint összegben. A fizetési feltételek lehetővé teszik 6 havi részletfizetés lehetőségét. Van-e jogszabályi akadálya, hogy az intézmény részletfizetésre vásárolja meg az eszközt?

Kérdés: Szociális intézményben a terápiás munkatárs munkakör betölthető-e okleveles szociális munkás diplomával, illetve az okleveles szociális munkás szakképzettség figyelembe vehető-e a besorolásnál? Az 1/2000. SzCsM rendelet értelmében a terápiás munkatárs képesítési követelményei között csak a felekezeti, az utcai és az iskolai szociális munkás szakképzettség szerepel, a szociális munkás szakképzettség nem.

Kérdés: A közös hivatal a foglalkoztatottak részére szemüveg-költségtérítést biztosít évenként 50.000 Ft összegben, abban az esetben, ha a munkakör legalább 4 óra képernyős eszköz használatát igényli. A hivatalban vannak napi 4 órás foglalkoztatottak is, akik teljes munkaidejében képernyő előtti munkavégzést végeznek, így véleményünk szerint őket is megilleti a költségtérítés, függetlenül attól, hogy részmunkaidős foglalkoztatottak. Helyes-e az általunk kialakított vélemény? A kollégáknak a költségtérítés minden esetben a hivatal nevére szóló számla alapján kerül kifizetésre, a számla az alábbi megnevezést tartalmazza: „éles látást biztosító szemüveg képernyő előtti munkavégzéshez”. A szakorvosi papír nem kerül becsatolásra, csak a szemüvegről szóló számla, és a dolgozó évente egyszer részesülhet a költségtérítésben. Helyesen jár-e el az önkormányzat a költségtérítés kifizetésekor?

Kérdés:

Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján kétévente maximum egyszer 30.000 forintot térít a védőszemüveg, képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla alapján, valamint a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos által felírt beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. Amennyiben belső szabályzatunk nem írja elő, a juttatás kifizetéséhez a számlán és a beutalón kívül köteles-e a munkavállaló a szemészeti szakvizsgálat eredményét igazoló dokumentumot is leadni, vagy enélkül is kifizethető az összeg?

Kérdés:

Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?

Kérdés: Önkormányzatunk ebrendészeti telepet működtet. A 785/2021. Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdése szerint a kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos, a jogszabály által tételesen felsorolt költségeket. A 8. § (4) bekezdése ezen költségekre már mint „szolgáltatások díjtételei”-re hivatkozik (előzetesen meg kell határozni, honlapon közzétenni). A költségek megfizettetése kapcsán merült fel a kérdés, hogy az ebrendészeti telep tevékenysége közhatalmi tevékenység, vagy áfakörbe tartozó, áfával számlázandó szolgáltatás? Ez utóbbi esetben minden, a telep működésével, fenntartásával kapcsolatos kiadás áfája levonásba helyezhető (pl. állateleség beszerzése, közüzemi díjak, karbantartás, takarítás, fertőtlenítés stb.)?