Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. január 17-én (334. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5924

[…] szerződés keretében történő átruházásából származó adóköteles jövedelem megállapítására az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit (Szja-tv. 59–62. §) az e paragrafusban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek alapján az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották (Szja-tv. 59. §). Az ingatlan (ingatlanrész) megszerzése időpontjának – főszabály szerint – azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották [Szja-tv. 60. § (1) bekezdés]. A jövedelem megállapítása a következők szerint történik: a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában b) az állami adó- és vámhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek vagy c) jövedelemként az ingatlan átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni [Szja-tv. 62/A. § (3) bekezdés]. Az előzőekben említett c) pont szerinti, magánszemélyt terhelő következő igazolt költségek, kivéve, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt, a következők: a) a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások; a megszerzésre fordított összeg – főszabály szerint –, az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték; b) az értéknövelő beruházások; értéknövelő beruházás: az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt; c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is [Szja-tv. 3. § 32. pont, 62. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont]. Az adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően [Szja-tv. 64/A. § (4) bekezdés]. Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére […]