Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. május 16-án (339. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6018

[…] esetére, így a munkaviszonyban biztosított személy járulékalapját a Tbj-tv. 27. §-a (1)–(3) bekezdései szabályainak figyelembevételével kell meghatározni. A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint, a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára főszabály szerint naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki (vagyis nem táppénzt kap a munkavállaló). Ugyanakkor az egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén a betegszabadság kiadásának módját a munkáltató döntése alapozza meg, az többféle […]