Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. november 28-án (348. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6165

[…] csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és a) a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy b) a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét. A kötelezettségvállaló így akkor vonható felelősségre, ha pénzügyi ellenjegyzés nélkül, vagy az ellenjegyző írásbeli tiltakozása ellenére, fedezet nélkül vállalt kötelezettséget. Második kérdésükre, miszerint az intézményvezető megkárosította-e az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel, az a válasz adható, hogy megkárosítás akkor történt, ha a végkielégítés fizetése a fentiek megsértésével történt, vagy munkajogilag nem volt alapja. A közös megegyezés a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja, lényege szerint a két fél egybehangzó akaratnyilatkozata arra nézve, hogy a közöttük fennálló jogviszonyt meg kívánják szüntetni. Sem az Mt., sem a Kjt. nem szabályozza részletekbe menően az erről szóló megállapodás tartalmát, de annak értelemszerűen tartalmaznia kell a megszűnés időpontját. Az Mt. szabályozása polgári jogi alapokon, a felek szabad megállapodásának elvén nyugszik, így emellett bármi – így pl. a munkavállalónak fizetendő juttatások – is a megállapodás részét képezhetik. Ennek jogalapját az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése képezi, mely kimondja: "a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet". Ez lényegében a munkaszerződéssel összefüggő valamennyi megállapodásra vonatkoztatható. Ha a munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény, akkor viszont a Kjt. szigorúbb szabályait kell alkalmazni. A Kjt. 2. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A Kjt. pedig nem tartalmaz az Mt. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalthoz hasonló általános felhatalmazást a közalkalmazott javára történő eltérésre. A Kjt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján az Mt. a Kjt. mögöttes joganyagát képezi, vagyis az Mt.-ből mindazok a rendelkezések alkalmazandók a közalkalmazotti jogviszonyban is, amelyek alkalmazását maga a Kjt. kifejezetten nem zárja ki. Márpedig az Mt. 43. §-a (1) bekezdésének alkalmazását kizárja a Kjt. 24. §-ának (2) bekezdése – tehát a Kjt. szabályai alapvetően kötelezőek, csak ott lehet tőlük megállapodással a közalkalmazott javára eltérni, ahol ezt maga a Kjt. kifejezetten lehetővé teszi. A Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében […]