Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. november 4-én (379. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6832

[…] hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek (az ezekre vonatkozó jogszabályi, illetve szabványi előírásoknak). Az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.Ehhez kapcsolódóan az Mvt. 49. §-ának (1a)–(1b) bekezdései előírják az előzetes munkaköri alkalmassági, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatok kötelezettségét. A munkarendjük legalább egynegyedében éjszakai munkát végző munkavállalókat pedig az Mt. 49. §-ának (4) bekezdése alapján mindenképpen kötelező orvosi vizsgálatnak alávetni.Tehát önmagában az, hogy a 33/1998 NM rendelet 14. mellékletében szereplő „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” című nyomtatványon szerepel egy olyan rubrika, miszerint „A munkakör (munkahelyi) főbb egészségkárosító kockázatai” […]