Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. március 3-án (384. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6969

[…] bankszámla-hozzájárulás jogintézményét létrehozta. A jogintézményt bevezető 2013. évi CCXLIII. törvény indokolása szerint a bankszámla-hozzájárulás célja „a közalkalmazott illetményének a bankszámláról történő egyszeri vagy többszöri felvételével járó banki költségekhez” való munkáltatói hozzájárulás. E törvényhely szerint a bankszámla-hozzájárulás „adható”, tehát biztosítása nem kötelező; mértéke pedig „legfeljebb az éves költségvetési törvény szerinti mérték” lehet. Kérdés, hogy ha az éves költségvetési törvény nem állapít meg felső határt, akkor ez mit jelent: hogy a mérték elvileg bármennyi lehet, feltéve, hogy a munkáltató saját forrásból állja azt – vagy pedig azt, hogy a bankszámla-hozzájárulás fizetése tilos a költségvetési intézménynek minősülő munkáltatóknál?Vélelmezzük, hogy a 2026. évi Kvtv. megalkotásakor a jogalkotói szándék csak arra terjedt ki, hogy ilyen címen ne kerüljön sor kifizetésre a költségvetésből. Ha a jogalkotó el kívánta volna törölni a munkáltató döntési jogát arra nézve, hogy ad-e vagy sem bankszámla-hozzájárulást, akkor hatályon kívül kellett volna helyeznie a Kjt. 79/A. §-ának (2) bekezdését – ez viszont nem történt meg. Így értelmezésünk szerint továbbra sincs akadálya, hogy a munkáltató mérlegelési jogkörében bankszámla-hozzájárulást biztosítson a közalkalmazottak részére – de ahogy eddig sem volt ez kötelező számára, ezután sem az. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 16. §-a értelmében „egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. Az egyoldalú kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, […]