Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózása
Kérdés
Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban merült fel kérdésként, hogy kit terhel az adókötelezettség, kinek kell a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót megfizetnie és bevallania? Ha a magánszemélyt terheli ez a kötelezettség, akkor milyen módon tudja igazolni költségvetési szervünk dolgozója, hogy minden évben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az aktuális bevalláskor, éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell-e számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel a törlesztéssel csökkentette a magánszemély a fennálló tartozását? Ha a 15 millió forint összegű kölcsönt 2025. november közepén kapta, hogyan kell majd kiszámolnia a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső fizetendő összeget?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. április 14-én (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7028
[…] kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja alapján a jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.A Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja és 3. § (4) bekezdése alapján a kifizetőt 13 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, a kamatkedvezményből származó jövedelem szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összege, vagyis a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót is.A Szocho-tv. 26. §-a alapján, a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek évente, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetnie és bevallania. Ha pedig a kamatkedvezmény év közben megszűnik, akkor a szociális hozzájárulási adót a megszűnés […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. április 14-én (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7028
[…] kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja alapján a jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.A Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja és 3. § (4) bekezdése alapján a kifizetőt 13 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, a kamatkedvezményből származó jövedelem szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összege, vagyis a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót is.A Szocho-tv. 26. §-a alapján, a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek évente, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetnie és bevallania. Ha pedig a kamatkedvezmény év közben megszűnik, akkor a szociális hozzájárulási adót a megszűnés […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
