Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. szeptember 1-jén (392. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7182

[…] említett bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen:a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,c) városrehabilitációra,d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,h) a 34. § (3) bekezdésében említett önkormányzati lakbértámogatás nyújtására, továbbái) az állampolgár tulajdonában álló lakásra – ideértve az államosított lakást is – 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet (a továbbiakban: kényszerbérlet) felszámolásárahasználhatja fel. A felhasználás részletes szabályait önkormányzati rendeletben kell meghatározni.(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra az önkormányzatokra, amelyek e törvény alapján rendeletalkotásra nem kötelesek.(5) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatjaa) az épület elidegenítésre való előkészítésével;b) a földrészlet megosztásával;c) a társasházzá való átalakítással;d) a forgalmi érték megállapításával;e) az elidegenítés lebonyolításávalkapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket. Az önkormányzat továbbá levonja az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-a alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlőkiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrészt.Az önkormányzatnak, amennyiben a lakásállománya meghaladja a 20-at, rendelkeznie kell lakásrendelettel. A rendeletnek is tartalmaznia […]