Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott lakóingatlan tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Lakóingatlan áfája

Kérdés: Önkormányzatunk az áfa hatálya alá tartozik. Magánszemélytől vásárolt egy lakóingatlant. Ezt most szeretné értékesíteni, szintén egy magánszemélynek. A lakóházat áfásan vagy áfa nélkül számlázhatjuk-e a vevőnek?
Részlet a válaszból: […]megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Az előzőek alapján, ha az ingatlan új, vagyis két év még nem telt el a használatbavételi engedély kiadása óta, akkor az értékesítése a vevő adójogállásától függetlenül áfás. Ha az ingatlan régi, akkor főszabály szerint mentes az adó alól, de az eladó választhat az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5404
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Építési engedély módosításának hatása a lakóingatlanra vonatkozó kedvezményes adómértékre

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. év végi módosítása kapcsán az a kérdésem, hogy alkalmazható-e a lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos adómérték abban az esetben, ha egy többlakásos lakóingatlan létrehozatala kapcsán az építési engedélyt 2018 augusztusában kiadták, majd azt 2018 novemberében módosították, akkor, ha a használatbavételi engedély várhatóan a 2021. évben kerül kiadásra? Az 5 százalékos adómérték alkalmazásához szükséges egyéb feltételek fennállnak.
Részlet a válaszból: […]december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogya) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagyb) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.A 327. § a) pontja értelmében tehát, ha a kedvezményes adómérték alkalmazási feltételeinek egyébként megfelelő lakóingatlan értékesítésére 2019. december 31-ét követően, 2020. január 1.-2023. december 31. között kerül sor, akkor az 5 százalékos adómérték alá tartozik az ingatlan értékesítése, feltéve, hogy építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján már van végleges építési engedély. Figyelemmel az adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) 2019. február 1-jén "Kiegészítés a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfarendszerbeli kezeléséről szóló tájékoztatóhoz" címen megjelent tájékoztatóban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4925

3. találat: Áfa levonása lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása esetén

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és az egyik 100 százalékos tulajdonunkban álló társaságnál felmerült adólevonással kapcsolatos kérdésben kérjük a segítségüket. A társaság egy társasházban vásárolt egy lakóingatlant, melyet a tervei szerint irodaként fog használni. A?lakást egy ideig bérbeadás útján hasznosította a társaság, majd felhagyott az ingatlan bérbeadásával, és megkezdődtek az átalakítási, felújítási munkálatok. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a lakó-ingatlan felújításához igénybe vett szolgáltatásokat, beszerzett termékeket terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba. Kérdésünk, hogy a lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása (irodává történő átminősítése) esetén a lakóingatlan átalakításához, rendeltetésének megváltoztatásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető-e? A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását megelőzően történt felújítás során felmerült beszerzéseket terhelő adó utólag, az ingatlan átminősítését követően levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszból: […]vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó. A 124. § (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó.A lakóingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseket terhelő adó levonását korlátozó rendelkezés kizárólag a lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre, igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozik. A?levonási korlát nem vonatkozik arra az esetre, ha egy lakóingatlan átalakítására kerül sor abból a célból, hogy az átalakított, és az átalakítás következtében már nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlant adóköteles gazdasági tevékenységhez használják, feltéve hogy a beszerzésekkel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy már az adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálták. Ebből következően az ilyen átalakítást szolgáló beszerzések nem esnek az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i), valamint a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4419
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Lakóház építése során végzett építési munkákra alkalmazandó adómérték

Kérdés: Magánszemélyek egy csoportja egy építési vállalkozót tervez megbízni, hogy az általuk tulajdonolt telken számukra egy társasházat építsen fel. A megbízás végrehajtása révén a magánszemélyek a megépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező házban az egyes lakások tulajdonosaivá válnak, ezért teljesül az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés. Az egyes lakások mind 150 nm nagyság alattiak, így mindegyik esetében alkalmazható az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének 50. pontja, ezért a lakások értékesítését 5 százalékos áfa terheli. Mindazonáltal vannak olyan megépítendő objektumok, elvégzendő építészeti munkák, amelyek esetében nem határozható meg egyértelműen az alkalmazandó adómérték.
Az alábbi objektumok, építészeti munkák esetében tehát kérdésünk az, hogy azok milyen adómérték alá tartoznak:
- a társasház alatt fedett parkoló épül autóbeállókkal és tárolókkal;
- a domboldalon felépítendő ház mellett statikailag szükséges egy támfal, ehhez pedig szivárgórendszer építése a csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésére, ezáltal a támfal statikai állapotának biztosítására, a föld megcsúszásának elkerülésére;
- a lakóház felépítéséhez szükséges elkészülniük a következő munkálatoknak: kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítése;
- az építési hatóság a lakóház mellett a kert kialakításáról is rendelkezett, az építési engedélyben előírta meghatározott növénytámfalak létesítését, valamint a kivágott fák helyett újak telepítését meghatározott mennyiségben.
A fenti munkák elvégzésére a lakóház építésére vonatkozó szerződés alapján kerül sor, azaz a vállalkozó ezeket nem tervezi külön számlázni, hanem ezek beépülnek a lakóház megépítésének árába, de kérdésként merült fel, hogy szükséges-e ezek különbontása és a kedvezményes lakókulcstól eltérő áfakulccsal való kezelése?
Részlet a válaszból: […]értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg (idetartoznak pl. a beépítés alatt álló, a félkész, szerkezetkész ingatlanok, illetve azok a már befejezett ingatlanok is, amelyek esetében a használatbavételt engedélyező eljárás még nem fejeződött be jogerősen); vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.A lakóingatlan fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja határozza meg. E rendelkezés értelmében lakóingatlan a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.A hivatkozott törvényi rendelkezések alapján a garázs tekintetében elmondható, hogy az mint a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség nem tartozik bele a lakóingatlan fogalmába, ezért annak értékesítése (a lakóingatlanra alkalmazandó adómértéktől függetlenül) 27 százalékos adómértékkel adózik. A megfelelő adómérték alkalmazása például a garázs ellenértékének önálló meghatározása, vagyis a vételárban történő elkülönítése révén is biztosítható.A tárolók, támfal, szivárgórendszer, kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítésének, továbbá a növénytámfalak létesítésének,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4305
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes adómérték

Kérdés: 1. Az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 11. pontja szerint amennyiben a vállalkozási szerződés alapján megvalósuló társasházépítés megfelel az Áfa-tv. 10. §-a d) pontjában foglaltaknak, az 5%-os adómérték alkalmazható, feltéve hogy az átadásra kerülő ingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak. Kérdésem az, hogy a társasházban kialakítandó/kialakított lakásoknál külön-külön kell-e megvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a 3. számú melléklet ide vonatkozó rendelkezéseinek?
2. Figyelemmel a lakóingatlan Áfa-tv.-beli fogalmára, mely szerint nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület, kérdés a következő ügylet megfelelő áfakezelése. Adott egy családi ház, melynek az alsó szintjén található egy garázs. A vevő a családi ház megvásárlásával a garázst is megveszi. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján beletartozhat-e a garázs a családi ház értékesítésének adóalapjába, s ezáltal adózhat-e 5 százalékos adómértékkel?
3. A Nemzetgazdasági Minisztérium "Lakásépítéshez igényelhető állami támogatásokról" címmel megjelent tájékoztatója a támogatás igénylésével összefüggésben az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja kapcsán akként fogalmaz, hogy abban az esetben, "ha az építtető magánszemély olyan kivitelezőnek ad megbízást, amely a felépítendő lakóingatlan használatbavételre és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas állapotban való átadását vállalja a megrendelő részére, az a hivatkozott rendelkezés értelmében ingatlanértékesítésnek minősül, ezért arra a kedvezményes adókulcs alkalmazandó, adó-visszatérítés nem igényelhető".
Ezzel szemben az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 10. pontja kimondja, hogy a kivitelező által teljesített ügylet Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti megítélését "nem befolyásolja, hogy az adott, rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan félkész, szerkezetkész vagy befejezett ingatlan, továbbá azon körülmény sem, hogy az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba vétele nem az általa teljesített ingatlanátadással szoros összefüggésben, hanem további építési-szerelési munkák elvégzését követően történik meg. Mivel a kivitelező által teljesített ügylet termékértékesítésnek minősül, amennyiben az értékesített szerkezetkész lakóingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 51. pontjában foglaltaknak, az ügyletre 5%-os adómérték vonatkozik." Véleményem szerint a két álláspont ellentmondásban áll egymással. Kérem válaszukat, hogy a két álláspont közül melyik a helyes.
Részlet a válaszból: […]lakások esetében az összes hasznos alapterületre vonatkozó feltételt külön-külön, lakásonként kell vizsgálni.2. Az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 50-51. pontjai alapján az 5 százalékos adómérték - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is - csak lakóingatlan/lakás értékesítésére vonatkozik. Amennyiben az új ingatlan értékesítésére irányuló ügylet keretében lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő helyiség (pl. garázs) értékesítésére is sor kerül, az értékesítés adóalapját meg kell osztani, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan adóalapjára 27 százalékos mértékű általános forgalmi adót kell felszámítani.3. A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatkozott tájékoztató anyaga nem a kedvezményes adómérték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4277
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazhatósága saját rezsis beruházás esetén

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évben szolgálati lakás építését kezdte meg saját rezsis beruházásként. Az építkezés során 27 százalékos áfa került megfizetésre, melyet a termék beszerzéséhez kapcsolódóan más adóalany rá áthárított, illetve az építési-szerelési szolgáltatások igénybevétele kapcsán fizetendő adóként megállapított. A beruházással létrehozott lakóingatlan mint tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2016. január 1-je utáni időpontra esett (a használatbavételi engedélyt önkormányzatunk 2016 januárjában meg is kapta). Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő áfa esetében alkalmazható-e az 5 százalékos adómérték, amennyiben a lakóingatlan a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazhatósága kapcsán előírt valamennyi feltételnek megfelel?
Részlet a válaszból: […]beruházásban történő tárgyi eszköz előállítása mint termékértékesítés kapcsán azt jelenti, hogy a termékértékesítés akkor teljesül, amikor a tárgyi eszköz elkészül, azt az adóalany rendeltetésszerűen használatba veszi, üzembe helyezi. Az Áfa-tv. nem tartalmaz külön szabályt arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető elkészültnek egy tárgyi eszköz, de tekintettel arra, hogy az adófizetési kötelezettség a rendeltetésszerű használatbavételhez kötődik, ezen időponttal feltétlenül elkészültnek tekinthető.Az Étv. szerinti építmények, épületek (2. § 8. és 10. pontok) esetében a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjának meghatározásához a törvény alábbi rendelkezései nyújtanak segítséget. Az Étv. 44. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt - az Étv. végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -, használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.Az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2016. január 1-jétől hatályos 50-51. pontjai szerint 5 százalékos adómérték alá tartozik a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) és jb) alpontok alá azon beépített ingatlan (és az ehhez tartozó földrészlet) értékesítése tartozik, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4226
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Ötszázalékos adómérték alkalmazása az önkormányzat által beszerzett új ingatlan esetén

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. év első felében tervez beszerezni újonnan épített ingatlanokat. A kínálattól és az ingatlanok állapotától függően előfordulhat, hogy nem teljesen új ingatlanok beszerzésére is sor kerül. A 2016. január 1-jétől érvényes 5 százalékos adómérték abban az esetben is alkalmazható, ha a beszerző nem magánszemély, hanem adóalany? Van-e bármilyen jelentősége annak, hogy önkormányzatunk adószámában az áfakód nem "2", hanem "1" (mivel adóköteles tevékenységet nem végzünk)? Ugyanúgy lehet az áfa 5 százalék?
Részlet a válaszból: […]lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg (idetartoznak pl. a beépítés alatt álló, a félkész, szerkezetkész ingatlanok, illetve azok a már befejezett ingatlanok is, amelyek esetében a használatbavételt engedélyező eljárás még nem fejeződött be jogerősen); vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Az "első rendeltetésszerű használatbavétel" időpontján azt az időpontot kell érteni, amikor az adott ingatlanra vonatkozóan a használatbavételi engedély jogerőre emelkedik, illetve amikor a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele megtörtént. A rendeltetésszerű használatbavételen tehát nem a tényleges használatbavétel, hanem az adott ingatlan használatbavétele kapcsán lefolytatandó eljárástól függően meghatározott időpont értendő. Ha például egy ingatlan tényleges használata már az értékesítést 5 évvel megelőzően megkezdődött, de a jogerős használatbavételi engedély még 2 évnél "fiatalabb", akkor az ingatlan "újnak" számít, és az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének jb) pontja alapján az értékesítése kötelezően adóköteles lesz.Fontos, hogy amennyiben a fent írtak alapján az ingatlan már nem számít új ingatlannak, azaz eltelt a két év, és az értékesítő adóalany adókötelezettséget választott az Áfa-tv. 88. §-a alapján az ingatlan értékesítésére, akkor az ingatlant terhelő adó mértéke 27 százalék,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4162
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Lakóingatlan felújítása, átalakítása

Kérdés: Kérdésünk lakóingatlan felújításához, átalakításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásához kapcsolódik. Több lakóingatlan felújítására (festés, csempézés), átalakítására (támfal építése, elválasztófalak felhúzása) került sor 2015. év elején abból a célból, hogy az ingatlanokat később irodaként használjuk. A felújítás, átalakítás azonban anélkül fejeződött be, hogy az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlan más típusú ingatlanná történő átminősítésére sor került volna. Kérdésünk, hogy ebben az esetben az áthárított áfát levonásba helyezhetjük-e?
Részlet a válaszból: […]létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az adólevonási jog keletkezésével kapcsolatban az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adólevonási jog akkor keletkezik - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történik. A törvény tehát az adólevonási jog keletkezését főszabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez köti.Az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakóingatlannal kapcsolatos, a 124. §-ban rögzített levonási tilalmak fennállását az adott beszerzésre vonatkozó áfakötelezettség keletkezésének napján kell vizsgálni, s ebből következően elmondható, hogy amennyiben a beszerzésre vonatkozó adólevonási jog keletkezésekor az az ingatlan, amelynek építéséhez, felújításához szükséges terméket beszerezték, szolgáltatást igénybe vették, lakóingatlannak minősül, ezért adólevonási jog az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint a 124. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében nem gyakorolható.Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor egy adóalany adóköteles gazdasági tevékenység megkezdése, folytatása érdekében egy lakóingatlan átalakításához, átépítéséhez (a lakóingatlan átépítése, átalakítása céljából, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy a jövőben az ingatlant vagy annak egy részét már nem lakóingatlanként kívánja használni) szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást úgy, hogy a lakóingatlan vagy a lakóingatlan egy részének az átalakítása, átépítése következtében megszűnik lakóingatlanként funkcionálni, azaz a rendeltetése megváltozik, és az ingatlan-nyilvántartásban sem lakóingatlanként kerül feltüntetésre, a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adó levonása nem vitatható.Jóllehet tehát, hogy a levonási tilalom fennállását az adott beszerzésre vonatkozó áfakötelezettség keletkezésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3994
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Szakfeladat meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.
Részlet a válaszból: […]kötelezővé tette, ezért ez alaptevékenység, és helyesen került az alapító okiratba is. A lakóingatlanok bérleti díjából származó bevételek és kiadások megtervezése és elszámolása a 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakfeladatra kerül alaptevékenységként, (1) kóddal. Itt kerül megtervezésre és elszámolásra az önkormányzat, illetve költségvetési szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő lakóingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével kapcsolatos bevétel és kiadás. Ezek közé tartoznak az önkormányzati lakások, szolgálati lakások. A 682002 Nem lakóingatlanok bérbeadása és üzemeltetése szakfeladaton kerülnek megtervezésre és elszámolásra az önkormányzat vagy a költségvetési szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő nem lakóingatlanok bérbeadásai, üzemeltetései által jelentkező bevételek, illetve kiadások. Idetartozik az ingatlan vagy más helyiség alkalmi, időszakonkénti vagy tartós bérbeadása harmadik személy számára, az alapfeladat ellátására közvetlenül nem használt ingatlanrészek üzemeltetése, mint például a takarítás és a portaszolgálat. Az önkormányzat a meglévő ingatlanait harmadik fél részére adta ki, hogy a meglévő kapacitását kihasználja bérleti díj ellenében. A bérleti szerződés megkötésekor a bérbevevő határozza meg, hogy a bérbe vett helyiségben milyen szolgáltatást fog végezni, tehát vendéglátóegységet, gyógyszertárat, illetve újságárusítást. Az önkormányzatnak akkor is az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan van szerződése, amit kapacitáskihasználás bővítése céljából adott ki. Az alaptevékenység másik csoportja azoknak a tevékenységeknek az ellátása, amikor a költségvetési szerv a kötelezően ellátandó feladatainak ellátására létrehozott dologi és humánerőforrásai időlegesen felmerülő szabad kapacitás kihasználása érdekében, és nem haszonszerzés céljából végzi. Ebben az esetben az összes közvetett és közvetlen költség megjelenítése az értékcsökkenés nélkül történik, a bevételeknek fedeznie kell ezeket a kiadásokat. A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység (2) kóddal kerül megjelölésre a szakfeladat hetedik számjegyeként, amely tevékenység viszont támogatásból nem finanszírozható, az ellátásukért kapott bevételnek fedeznie kell az amortizáció nélküli önköltséget, és ezekről elkülönített nyilvántartás vezetése és elszámolása jogszabályi előírás. Az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások költségvetési szervei esetében az irányító szerv egyedi döntése alapján ez alól felmentést adhat. Az önköltségszámítással tudják alátámasztani azt a tényt, hogy a bérletidíj-bevételek fedezik az amortizáció nélküli költséget. Ha a fent leírt előírásoknak megfelel az önkormányzat nem lakóingatlanjainak bérbeadása, akkor a (2) kódon, azaz időlegesen felmerülő szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységként tudja elszámolni a bérletidíj-bevételeket. Az önköltségszámítás eredményeként viszont az is lehetséges, hogy a bevétel nagyobb mértékű lesz, mint az amortizáció nélküli önköltség. Akkor viszont már haszonszerzés történik. Vállalkozási tevékenységnek minősül az a tevékenység, amely haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység. Itt tehát azt is mérlegelni és tudni kell, hogy a bérletidíj-bevételből származik-e haszna az önkormányzatnak. Ugyanis ha már egy kevés haszon is keletkezik a bevételek után, akkor azt már nem lehet szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységnek minősíteni. Jelen gazdasági helyzetben, és az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó költségvetési szerveknek nem lenne elvetendő, ha egy kicsi hasznuk lehetne, de a jelenlegi jogszabály alapján ezt nem tehetik meg. Az alaptevékenység második csoportjakénti, szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2966
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Lakóház-értékesítés áfája

Kérdés: Az önkormányzat alanya az áfának, ilyen esetben kell-e lakóházeladás esetén áfát fizetnie?
Részlet a válaszból: […]helyzet az előző körbe nem sorolható, réginek nevezhető ingatlanok esetében. Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján ugyanis adómentes az olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, mely nem sorolható az előző bekezdés szerinti ingatlanok körébe. Azaz a szóban forgó lakóingatlan réginek minősül, ha annak első rendeltetésszerű használatbavételre jogosító hatósági engedélyének jogerőre emelkedése és az értékesítés között már eltelt 2 év. E rendelkezés azonban a törvény 88. § (1) bekezdésében meghatározott adóalanyoknak biztosított választási jogának ismeretében csupán főszabálynak tekinthető, tekintettel arra, hogy a jelzett jogszabályhely alapján az adóalany adókötelessé teheti ügyleteit. Amennyiben pedig él e lehetőséggel, lényegében valamennyi ingatlan értékesítését adókötelezettség terheli. Az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének e) pontja alapján e választásának további következménye, hogy az adófizetésre kötelezett a vevő lesz. Ha az adóalany élni kíván választási jogával, és a főszabály szerint adómentesen értékesíthető ingatlan tekintetében adókötelezettséget kíván választani, arra az értékesítést megelőzően van lehetősége az adóhivatalnak tett előzetes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2336
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést