15 találat a megadott lakóingatlan tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Az előzőek alapján, ha az ingatlan új, vagyis két év még nem telt el a használatbavételi engedély kiadása óta, akkor az értékesítése a vevő adójogállásától függetlenül áfás. Ha az ingatlan régi, akkor főszabály szerint mentes az adó alól, de az eladó választhat az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogya) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagyb) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.A 327. § a) pontja értelmében tehát, ha a kedvezményes adómérték alkalmazási feltételeinek egyébként megfelelő lakóingatlan értékesítésére 2019. december 31-ét követően, 2020. január 1.-2023. december 31. között kerül sor, akkor az 5 százalékos adómérték alá tartozik az ingatlan értékesítése, feltéve, hogy építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján már van végleges építési engedély. Figyelemmel az adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) 2019. február 1-jén "Kiegészítés a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfarendszerbeli kezeléséről szóló tájékoztatóhoz" címen megjelent tájékoztatóban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó. A 124. § (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó.A lakóingatlanokkal kapcsolatos beszerzéseket terhelő adó levonását korlátozó rendelkezés kizárólag a lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre, igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozik. A?levonási korlát nem vonatkozik arra az esetre, ha egy lakóingatlan átalakítására kerül sor abból a célból, hogy az átalakított, és az átalakítás következtében már nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlant adóköteles gazdasági tevékenységhez használják, feltéve hogy a beszerzésekkel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy már az adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálták. Ebből következően az ilyen átalakítást szolgáló beszerzések nem esnek az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i), valamint a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg (idetartoznak pl. a beépítés alatt álló, a félkész, szerkezetkész ingatlanok, illetve azok a már befejezett ingatlanok is, amelyek esetében a használatbavételt engedélyező eljárás még nem fejeződött be jogerősen); vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.A lakóingatlan fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja határozza meg. E rendelkezés értelmében lakóingatlan a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.A hivatkozott törvényi rendelkezések alapján a garázs tekintetében elmondható, hogy az mint a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség nem tartozik bele a lakóingatlan fogalmába, ezért annak értékesítése (a lakóingatlanra alkalmazandó adómértéktől függetlenül) 27 százalékos adómértékkel adózik. A megfelelő adómérték alkalmazása például a garázs ellenértékének önálló meghatározása, vagyis a vételárban történő elkülönítése révén is biztosítható.A tárolók, támfal, szivárgórendszer, kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítésének, továbbá a növénytámfalak létesítésének,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lakások esetében az összes hasznos alapterületre vonatkozó feltételt külön-külön, lakásonként kell vizsgálni.2. Az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 50-51. pontjai alapján az 5 százalékos adómérték - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is - csak lakóingatlan/lakás értékesítésére vonatkozik. Amennyiben az új ingatlan értékesítésére irányuló ügylet keretében lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő helyiség (pl. garázs) értékesítésére is sor kerül, az értékesítés adóalapját meg kell osztani, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan adóalapjára 27 százalékos mértékű általános forgalmi adót kell felszámítani.3. A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatkozott tájékoztató anyaga nem a kedvezményes adómérték[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beruházásban történő tárgyi eszköz előállítása mint termékértékesítés kapcsán azt jelenti, hogy a termékértékesítés akkor teljesül, amikor a tárgyi eszköz elkészül, azt az adóalany rendeltetésszerűen használatba veszi, üzembe helyezi. Az Áfa-tv. nem tartalmaz külön szabályt arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető elkészültnek egy tárgyi eszköz, de tekintettel arra, hogy az adófizetési kötelezettség a rendeltetésszerű használatbavételhez kötődik, ezen időponttal feltétlenül elkészültnek tekinthető.Az Étv. szerinti építmények, épületek (2. § 8. és 10. pontok) esetében a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjának meghatározásához a törvény alábbi rendelkezései nyújtanak segítséget. Az Étv. 44. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt - az Étv. végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -, használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.Az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2016. január 1-jétől hatályos 50-51. pontjai szerint 5 százalékos adómérték alá tartozik a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) és jb) alpontok alá azon beépített ingatlan (és az ehhez tartozó földrészlet) értékesítése tartozik, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg (idetartoznak pl. a beépítés alatt álló, a félkész, szerkezetkész ingatlanok, illetve azok a már befejezett ingatlanok is, amelyek esetében a használatbavételt engedélyező eljárás még nem fejeződött be jogerősen); vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Az "első rendeltetésszerű használatbavétel" időpontján azt az időpontot kell érteni, amikor az adott ingatlanra vonatkozóan a használatbavételi engedély jogerőre emelkedik, illetve amikor a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele megtörtént. A rendeltetésszerű használatbavételen tehát nem a tényleges használatbavétel, hanem az adott ingatlan használatbavétele kapcsán lefolytatandó eljárástól függően meghatározott időpont értendő. Ha például egy ingatlan tényleges használata már az értékesítést 5 évvel megelőzően megkezdődött, de a jogerős használatbavételi engedély még 2 évnél "fiatalabb", akkor az ingatlan "újnak" számít, és az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének jb) pontja alapján az értékesítése kötelezően adóköteles lesz.Fontos, hogy amennyiben a fent írtak alapján az ingatlan már nem számít új ingatlannak, azaz eltelt a két év, és az értékesítő adóalany adókötelezettséget választott az Áfa-tv. 88. §-a alapján az ingatlan értékesítésére, akkor az ingatlant terhelő adó mértéke 27 százalék,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az adólevonási jog keletkezésével kapcsolatban az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adólevonási jog akkor keletkezik - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történik. A törvény tehát az adólevonási jog keletkezését főszabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez köti.Az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakóingatlannal kapcsolatos, a 124. §-ban rögzített levonási tilalmak fennállását az adott beszerzésre vonatkozó áfakötelezettség keletkezésének napján kell vizsgálni, s ebből következően elmondható, hogy amennyiben a beszerzésre vonatkozó adólevonási jog keletkezésekor az az ingatlan, amelynek építéséhez, felújításához szükséges terméket beszerezték, szolgáltatást igénybe vették, lakóingatlannak minősül, ezért adólevonási jog az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint a 124. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében nem gyakorolható.Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor egy adóalany adóköteles gazdasági tevékenység megkezdése, folytatása érdekében egy lakóingatlan átalakításához, átépítéséhez (a lakóingatlan átépítése, átalakítása céljából, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy a jövőben az ingatlant vagy annak egy részét már nem lakóingatlanként kívánja használni) szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást úgy, hogy a lakóingatlan vagy a lakóingatlan egy részének az átalakítása, átépítése következtében megszűnik lakóingatlanként funkcionálni, azaz a rendeltetése megváltozik, és az ingatlan-nyilvántartásban sem lakóingatlanként kerül feltüntetésre, a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adó levonása nem vitatható.Jóllehet tehát, hogy a levonási tilalom fennállását az adott beszerzésre vonatkozó áfakötelezettség keletkezésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezővé tette, ezért ez alaptevékenység, és helyesen került az alapító okiratba is. A lakóingatlanok bérleti díjából származó bevételek és kiadások megtervezése és elszámolása a 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakfeladatra kerül alaptevékenységként, (1) kóddal. Itt kerül megtervezésre és elszámolásra az önkormányzat, illetve költségvetési szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő lakóingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével kapcsolatos bevétel és kiadás. Ezek közé tartoznak az önkormányzati lakások, szolgálati lakások. A 682002 Nem lakóingatlanok bérbeadása és üzemeltetése szakfeladaton kerülnek megtervezésre és elszámolásra az önkormányzat vagy a költségvetési szervek tulajdonában vagy kezelésében lévő nem lakóingatlanok bérbeadásai, üzemeltetései által jelentkező bevételek, illetve kiadások. Idetartozik az ingatlan vagy más helyiség alkalmi, időszakonkénti vagy tartós bérbeadása harmadik személy számára, az alapfeladat ellátására közvetlenül nem használt ingatlanrészek üzemeltetése, mint például a takarítás és a portaszolgálat. Az önkormányzat a meglévő ingatlanait harmadik fél részére adta ki, hogy a meglévő kapacitását kihasználja bérleti díj ellenében. A bérleti szerződés megkötésekor a bérbevevő határozza meg, hogy a bérbe vett helyiségben milyen szolgáltatást fog végezni, tehát vendéglátóegységet, gyógyszertárat, illetve újságárusítást. Az önkormányzatnak akkor is az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan van szerződése, amit kapacitáskihasználás bővítése céljából adott ki. Az alaptevékenység másik csoportja azoknak a tevékenységeknek az ellátása, amikor a költségvetési szerv a kötelezően ellátandó feladatainak ellátására létrehozott dologi és humánerőforrásai időlegesen felmerülő szabad kapacitás kihasználása érdekében, és nem haszonszerzés céljából végzi. Ebben az esetben az összes közvetett és közvetlen költség megjelenítése az értékcsökkenés nélkül történik, a bevételeknek fedeznie kell ezeket a kiadásokat. A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység (2) kóddal kerül megjelölésre a szakfeladat hetedik számjegyeként, amely tevékenység viszont támogatásból nem finanszírozható, az ellátásukért kapott bevételnek fedeznie kell az amortizáció nélküli önköltséget, és ezekről elkülönített nyilvántartás vezetése és elszámolása jogszabályi előírás. Az önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások költségvetési szervei esetében az irányító szerv egyedi döntése alapján ez alól felmentést adhat. Az önköltségszámítással tudják alátámasztani azt a tényt, hogy a bérletidíj-bevételek fedezik az amortizáció nélküli költséget. Ha a fent leírt előírásoknak megfelel az önkormányzat nem lakóingatlanjainak bérbeadása, akkor a (2) kódon, azaz időlegesen felmerülő szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységként tudja elszámolni a bérletidíj-bevételeket. Az önköltségszámítás eredményeként viszont az is lehetséges, hogy a bevétel nagyobb mértékű lesz, mint az amortizáció nélküli önköltség. Akkor viszont már haszonszerzés történik. Vállalkozási tevékenységnek minősül az a tevékenység, amely haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység. Itt tehát azt is mérlegelni és tudni kell, hogy a bérletidíj-bevételből származik-e haszna az önkormányzatnak. Ugyanis ha már egy kevés haszon is keletkezik a bevételek után, akkor azt már nem lehet szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységnek minősíteni. Jelen gazdasági helyzetben, és az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó költségvetési szerveknek nem lenne elvetendő, ha egy kicsi hasznuk lehetne, de a jelenlegi jogszabály alapján ezt nem tehetik meg. Az alaptevékenység második csoportjakénti, szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]helyzet az előző körbe nem sorolható, réginek nevezhető ingatlanok esetében. Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján ugyanis adómentes az olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, mely nem sorolható az előző bekezdés szerinti ingatlanok körébe. Azaz a szóban forgó lakóingatlan réginek minősül, ha annak első rendeltetésszerű használatbavételre jogosító hatósági engedélyének jogerőre emelkedése és az értékesítés között már eltelt 2 év. E rendelkezés azonban a törvény 88. § (1) bekezdésében meghatározott adóalanyoknak biztosított választási jogának ismeretében csupán főszabálynak tekinthető, tekintettel arra, hogy a jelzett jogszabályhely alapján az adóalany adókötelessé teheti ügyleteit. Amennyiben pedig él e lehetőséggel, lényegében valamennyi ingatlan értékesítését adókötelezettség terheli. Az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének e) pontja alapján e választásának további következménye, hogy az adófizetésre kötelezett a vevő lesz. Ha az adóalany élni kíván választási jogával, és a főszabály szerint adómentesen értékesíthető ingatlan tekintetében adókötelezettséget kíván választani, arra az értékesítést megelőzően van lehetősége az adóhivatalnak tett előzetes[…] részlet vége a válaszból.