Családi kedvezmény megosztása

Kérdés: Az egyik dolgozónk élettársi kapcsolatban él. Az élettársa gyermekét közösen nevelik. Az édesanyának nincs adóköteles jövedelme, ezért a dolgozónk kérte, hogy a kedvezményt az ő adójából vonjuk le. Tudomásunk szerint az élettársak esetében, ha nem közös gyermekről van szó, a családi kedvezményt csak a családi pótlékra jogosult szülő érvényesítheti, illetve év végén a kedvezményt megoszthatják egymás között. Ebben az esetben viszont szerintünk még a megosztásra sincs lehetőség, hiszen az élettársa semmilyen összegű kedvezményt nem tud igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 40. § (9) bekezdése szerint a családi kedvezményre jogosult az adóév végén az adóbevallásban a vele közös háztartásban élő élettársával is megoszthatja a családi kedvezményt, ha egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülálló családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Települési őrszolgálat adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. január 1-jétől az 1997. évi CLIX. törvény 19. §-a alapján a települési őrszolgáltatásról és a mezőőri járulékról rendeletet alkotott. A földhasználók a fizetendő mezőőri járulékról határozatban értesültek, és ez alapján fizették be a mezőőri járulékot. E tevékenységünk adóköteles tevékenységnek számít-e, és kell-e számlát kibocsátanunk a földhasználóknak?
Részlet a válaszából: […] Az ön által is hivatkozott jogszabályhely alapján az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az őrszolgálat az Áfa-tv. 4/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján közhatalom gyakorlásával végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Ingatlanátruházás üzletszerűségének vizsgálata

Kérdés: Intézetünk arra az elhatározásra jutott, hogy vásárol egy olyan ingatlant, amelyben szerény körülmények között ugyan, de családias jellegű üdülést tud biztosítani a dolgozói részére. Adódott is egy kedvező lehetőség, mivel az egyik munkatársunk örökölt egy horgásztóhoz közeli nyaralót, amelyet eladna. A gondot csak az okozza, hogy ebben az évben már lebonyolított – családi okok miatt – egy lakáscserét, és tart attól, hogy ha az üdülőt is ebben az évben adja el, akkor az új szabályok szerint ez a második ingatlaneladása már üzletszerű tevékenységnek minősül.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2004. január 1-jétől hatályos 63/A. §-ában foglalt rendszeresség vagy üzletszerűség tényállás megvalósulása esetén nem alkalmazhatók az ingatlanátruházásnak a törvény 59-63. §-ában foglalt különös szabályai. Az üzletszerűség vagy a rendszeresség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...sem. A 2003-ban hatályos Szja-tv. 33/A. § rendelkezése szerint a számított adót csökkentette a Tbj-tv. rendelkezései alapján az adóbevallásban, a munkáltatói és az azzal egyenértékű elszámolásban figyelembe vett jövedelem utána) nem megállapodás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Sulinetes adókedvezmény szabályainak változása

Kérdés: Egyetemi oktató vagyok. 2004. március hónapban a Sulinet program keretében vásároltam 52 ezer forintért egy nyomtatót. Ebben az évben még szükségem lesz néhány számítástechnikai eszközre, mert a régiek már használhatatlanok. Tekintve, hogy az említett vásárlással nem merítettem ki a maximálisan érvényesíthető 60 ezer forintos kedvezményt, szeretném tudni, hogy a 2004. július 1-jétől megváltozott törvényi rendelkezések szerint jogosult leszek-e a további vásárlásaim után is kedvezményt érvényesíteni. Lehetséges-e, hogy aki a június 30-ig hatályos rendelkezés alapján kívánja a kedvezményt igénybe venni, az az új, 2004. július 1-jétől hatályos szabályok alapján már nem is jogosult a kedvezményre? Úgy tudom, hogy az új feltételek szerint a kedvezmény csak egy bizonyos jövedelemnagyságig jár. Az én éves jövedelmem várhatóan ebben az évben sem éri el a 3 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] ...július 1-jét követően vásárol számítógépet, számítástechnikai eszközt, akkor csak abban az esetben jogosult a kedvezményre, ha az adóbevallásban bevallott éves jövedelme nem több 4 millió forintnál. 3 400 000 forintot meghaladó éves jövedelem esetén pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Adókedvezmény érvényesítése a felnőttképzési díj után

Kérdés: Tanulmányaim folytatásához lehetőségem van a törvény alapján felnőttképzési szerződést kötni. Kérdésem, hogy a 2004. július 1-jétől módosított Szja-tv.-ben mennyiben változtak meg a felnőttképzési díj után járó kedvezmény érvényesítésének szabályai, illetve feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...lép egy korlátozó rendelkezés.A 2004. július 1-je után fizetett képzési díjak után csak akkor jár a kedvezmény, ha a magánszemély adóbevallásban bevallott jövedelme a 4 millió forintot nem haladja meg. A 3,4 millió forintot meghaladó éves jövedelem esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállítási kötelezettsége

Kérdés: Oktatási intézményként néhány hallgatónak – tévedésből – elmulasztottuk az adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást kiadni 2004. január 31-ig. Amennyiben ezt kérik az érintett hallgatók, kiadhatjuk-e a határidő letelte után is?
Részlet a válaszából: […] ...tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő január 31-ig összesített igazolást ad.Az adóbevallásba az adatok kizárólag bizonylatok, igazolások alapján jegyezhetők be. Ez a rendelkezés érvényes mind a bevétel (jövedelem)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

EU-tisztviselő Közösségtől származó jövedelmének adózása

Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben érintett személy helyesen töltötte ki a 2003. évi adóbevallását. Ugyanis csak a bevallás benyújtására előírt határidő után fogadta el az Országgyűlés ezt a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezést. Emiatt azonban hátrány nem érhet senkit, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Utazásiköltség-térítés adózása

Kérdés: A munkáltató a saját személygépkocsival munkába járó munkavállalónak megtérítheti-e munkába járás címén a közforgalmú vasút 2. kocsiosztályára szóló bérlet árának 86 százalékát? Ha igen, akkor a munkáltatót milyen adófizetési kötelezettség terheli? A 78/1993. Korm. rendeletet és az 1988/111. APEH iránymutatást hogyan kell értelmezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...százaléka. Az igazolás nélkül elszámolható összegen felüli térítés pedig a dolgozó bérjövedelmeként adóköteles. (A magánszemély adóbevallásában a kapott térítés teljes összegét bevételként kell feltüntetni.) A munkáltatónak ilyen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.

Felnőttképzési díj adókedvezménye

Kérdés: Az Szja-tv. 36/A § (1) bek. szerint az Fk-tv. alapján, a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj 30%-ával csökkenthető az összevont adóalap adója. Intézményünk, a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást és vizsgáztatást végez. A képzésben részt vevők tanfolyami díjának 90%-át a munkaügyi központok finanszírozzák. A fennmaradó 10%-ot a hallgatók fizetik. A hallgatók által befizetett 10%-os önrészre érvényesíthető-e az adójóváírás?
Részlet a válaszából: […] ...számát és az általa befizetett képzési (vizsga)díjat. A magánszemély csak ilyen igazolás birtokában érvényesítheti a kedvezményt az adóbevallásában.Az előzőekben említett akkreditációt illetően az Fk-tv., valamint a 91/2002. Korm. rendelet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
18
19
20
22