218 cikk rendezése:
191. cikk / 218 Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény
Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
192. cikk / 218 Sulinetes adókedvezmény szabályainak változása
Kérdés: Egyetemi oktató vagyok. 2004. március hónapban a Sulinet program keretében vásároltam 52 ezer forintért egy nyomtatót. Ebben az évben még szükségem lesz néhány számítástechnikai eszközre, mert a régiek már használhatatlanok. Tekintve, hogy az említett vásárlással nem merítettem ki a maximálisan érvényesíthető 60 ezer forintos kedvezményt, szeretném tudni, hogy a 2004. július 1-jétől megváltozott törvényi rendelkezések szerint jogosult leszek-e a további vásárlásaim után is kedvezményt érvényesíteni. Lehetséges-e, hogy aki a június 30-ig hatályos rendelkezés alapján kívánja a kedvezményt igénybe venni, az az új, 2004. július 1-jétől hatályos szabályok alapján már nem is jogosult a kedvezményre? Úgy tudom, hogy az új feltételek szerint a kedvezmény csak egy bizonyos jövedelemnagyságig jár. Az én éves jövedelmem várhatóan ebben az évben sem éri el a 3 millió forintot.
193. cikk / 218 Adókedvezmény érvényesítése a felnőttképzési díj után
Kérdés: Tanulmányaim folytatásához lehetőségem van a törvény alapján felnőttképzési szerződést kötni. Kérdésem, hogy a 2004. július 1-jétől módosított Szja-tv.-ben mennyiben változtak meg a felnőttképzési díj után járó kedvezmény érvényesítésének szabályai, illetve feltételei?
194. cikk / 218 Adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállítási kötelezettsége
Kérdés: Oktatási intézményként néhány hallgatónak – tévedésből – elmulasztottuk az adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolást kiadni 2004. január 31-ig. Amennyiben ezt kérik az érintett hallgatók, kiadhatjuk-e a határidő letelte után is?
195. cikk / 218 EU-tisztviselő Közösségtől származó jövedelmének adózása
Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.
196. cikk / 218 Utazásiköltség-térítés adózása
Kérdés: A munkáltató a saját személygépkocsival munkába járó munkavállalónak megtérítheti-e munkába járás címén a közforgalmú vasút 2. kocsiosztályára szóló bérlet árának 86 százalékát? Ha igen, akkor a munkáltatót milyen adófizetési kötelezettség terheli? A 78/1993. Korm. rendeletet és az 1988/111. APEH iránymutatást hogyan kell értelmezni ebben az esetben?
197. cikk / 218 Felnőttképzési díj adókedvezménye
Kérdés: Az Szja-tv. 36/A § (1) bek. szerint az Fk-tv. alapján, a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj 30%-ával csökkenthető az összevont adóalap adója. Intézményünk, a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást és vizsgáztatást végez. A képzésben részt vevők tanfolyami díjának 90%-át a munkaügyi központok finanszírozzák. A fennmaradó 10%-ot a hallgatók fizetik. A hallgatók által befizetett 10%-os önrészre érvényesíthető-e az adójóváírás?
198. cikk / 218 Jogosultság az szja 1%-ának fogadására
Kérdés: Önkormányzatunk 2001-ben közhasznú alapítványt hozott létre. A cégbíróság 2001. október 27-ével közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette, ez időponttól működő szervezet. Melyik az első év, amikor az szja 1%-ának fogadására jogosult lesz?
199. cikk / 218 Áfabevallások gyakorisága
Kérdés: Az általános forgalmi adóban a bevallás gyakoriságát az Áfa-tv. határozza meg. Az előbbiekre tekintettel hogyan kell értelmezni az Art. 1. sz. mellékletének azon szabályát, amely szerint a tárgyévben végzett, valamennyi korábbi időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi bevallás gyakoriságát?
200. cikk / 218 Családi kedvezmény élettársi kapcsolat esetén
Kérdés: Egyik alkalmazottunk élettársi kapcsolatban él. Családi kedvezményre, és szociális rászorultság alapján különféle kedvezményekre jogosult (az élettársaknak együtt 4 gyermekük van). Milyen igazolások vagy nyilatkozatok szükségesek az élettársi kapcsolat hivatalos igazolására? Mikor tekinthető jogilag is elfogadottnak ez az együttélési forma, hogy megkaphassák az őket megillető kedvezményeket?
