Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 7. §-ának (1a) bekezdése értelmében az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a szociális földprogram keretében – ha erről a vagyonkezelésbe adás iránti kérelmében nyilatkozott – az általa hasznosított földrészleteken termesztett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Önkormányzati rendezvényeken elfogyasztott étel, ital

Kérdés: 1. Önkormányzati intézményeink (Gyermekjóléti Központ, Szociális Szolgálat) a klien­seik­nek, ellátottjaiknak zárt körű rendezvényt szerveznek (pl. idősklub, főzőverseny, baba-mama klub, kirándulás), amely során élelmiszer-felhasználásra kerül sor, illetve az ellátottaknak étel- és italfogyasztást biztosítanak, a versenyek díjaként élelmiszert (pl. csokoládét) juttatnak. 2. Az említett önkormányzati intézmények nem zárt körű rendezvényeken (nyílt napokon, konferenciákon és egyéb közösségi rendezvényeken) ajándékot osztanak, helyi fogyasztásra ételt, italt biztosítanak. Kérdésként merült fel, hogy az intézményeknél a fent felsorolt – jogszabály szerint a működésükben meghatározott – kötelező feladatok ellátása során felmerült juttatások adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.1. pontja szerint "az állam, a helyi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy forrásából nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gyermek, a tanuló, a beteg, illetve a szociális ellátásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Ballonos víz adóvonzata

Kérdés: Költségvetési intézmény a gazdasági hivatal folyosóján ballonos vizet helyezett el, amiből az irodában dolgozók, illetve az ügyeiket intéző alkalmazottak tudnak térítésmentesen inni. Milyen juttatásnak kell minősíteni, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági hivatalban kihelyezett ballonos víz feltehetően nem minősül védőital biztosításának, ezért annak juttatása esetén az egyes meghatározott juttatásokra meghatározott közterhet kell megfizetnie a kifizetőnek, a juttatás értékének 119%-a után 27% egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Önkormányzat által nyújtott születési támogatás adójogi vonzata

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évi szociális rendeletében születési támogatást ad a községben állandó lakóhellyel rendelkező (életvitelszerűen itt tartózkodó) anyának, akinek gyermeke születik. A támogatásnak van-e járulékvonzata, valamint ha ez rászorultsági alapon (jövedelem vizsgálata mellett) történik, akkor is fennáll-e közteher megfizetése az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] Ha az önkormányzat alanyi jogon juttat pénzbeli támogatást az anyának a gyermek születésére tekintettel, ez az Szja-tv. alapján nem minősül adómentesnek. Ebben az esetben az így kapott összeg a magánszemély egyéb jövedelmét képezi, a magánszemélynél 16%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

MÁV-os START Klubkártyával megvásárolt jegy árának megtérítése munkába járás címén

Kérdés: Dolgozónk, aki közigazgatási határon kívülről jár be dolgozni, vásárolt egy MÁV START Klubkártyát, amivel 50%-os kedvezménnyel jogosult jegyet váltani. Megtéríthető-e munkába járás keretében a munkahely és a lakóhely közötti utazásra megváltott 50%-os jegy, illetve megtéríthető-e a klubkártya ára? A számla azonban így nem szólhat az intézmény nevére, csak a magánszemély nevére.
Részlet a válaszából: […] A MÁV Klubkártya ára nem téríthető meg munkába járás jogcímén, adómentesen, tekintettel arra, hogy a kártya nem adott viszonylatra szól, illetve bizonyos esetekben további szolgáltatásokat is biztosít (együtt utazó kedvezménye, I. osztályra kedvezmény stb.). Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Önkormányzati lap – Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: 1. Önkormányzataink megállapodást kötöttek egy másik önkormányzat költségvetési szervével, hogy az általuk kiadott, havonta megjelenő időszaki laphoz (önkormányzati laphoz) "szerződési támogatást" biztosít a kiadó részére, számla alapján. A megállapodásban szerepel, hogy a ki­adó vállalja, a megjelenő lapból havonta az önkormányzat részére példányokat biztosít, melyet egy társaság terjesztésében eljuttat a község valamennyi háztartásába. A fentiek alapján az önkormányzatoknak kell-e a kifizetett "támogatási összeg" után egészségügyi hozzájárulást, valamint kifizetői (szja) adót fizetni?
2. Az önkormányzatok olyan ingatlanokkal is rendelkeznek, amelyet bérbe adnak (vállalkozásnak, magánszemélynek). Előfordul, hogy az egész épületet, van, amikor csak egy-egy épületrészt, helyiséget hosszú távra, illetve eseti jelleggel. Mikor számít vállalkozási tevékenységnek a bérbeadás? Ha az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adót is kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] 1. A kérdésben leírtak alapján az önkormányzat és a lapot kiadó költségvetési szerv között ténylegesen ellenértékes ügylet bonyolódik. Az önkormányzat fizet azért, hogy meghatározott példányszámú lapot biztosít a kiadó a község lakosainak. Ez véleményünk szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvényi rendelkezés alapján a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Öpt.-re is figyelemmel, az Szja-tv. 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Nyugdíjas személy önkéntes nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Nyugdíjas magánszemély lehet-e önkéntes nyugdíjpénztár tagja, ha igen, milyen várakozási idő vonatkozik rá, hogy adómentesen hozzájuthasson a megtakarításához?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjas magánszemély is létesíthet önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, ugyanakkor a jelenleg hatályos szja-rendelkezések szerint, amennyiben a magánszemély önkéntes nyugdíjpénztári tagsága 2012. december 31-ét követően keletkezett/keletkezik, akkor adómentesen csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye az adózásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szja-tv.-ben a reprezentáció fogalmának meghatározásakor azt az előírást, hogy "rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható" – Szja-tv. 3. § 26. pont? Önkormányzatok esetében reprezentá­ciónak minősül-e, és adóköteles a nyilvános rendezvényeken, pl. gyermeknapon, város napján biztosított étel, ital fogyasztása?
Részlet a válaszából: […] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akkor valósul meg a reprezentáció kapcsán, ha a juttatás a valós, tényleges körülmények, juttatási feltételek alapján nem minősülne reprezentációnak az Szja-tv. értelmében, az nem felel meg a reprezentációra előírt törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét, azaz 2014-ben 253 750 forintot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
1
3
4
5
9