Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott elállási díj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szerződéstől történő elállás kapcsán fizetett összeg

Kérdés: Egy számítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó társaság (a továbbiakban: társaság) egy új típusú monitort szeretett volna gyártani, amely modellhez új alkatrészekre és ezen új alkatrészek gyártásához új szerszámokra volt szüksége. A társaság megrendelte az új modell alkatrészeinek gyártására kiválasztott beszállítóktól (a továbbiakban: beszállítók) az új alkatrészek előállításához szükséges szerszámok tervezését és gyártását. A beszállítók elkezdték a szerszámok gyártását, mely több hónapot is igénybe vehet. A szerszámok többsége elkészült, csak az engedélyeztetési eljárások voltak hátra, amikor a megkezdett projektet a hasonló típusú, már a piacon elérhető monitorok keresletének csökkenése miatt leállították. A társaság erről levélben értesítette a beszállítókat. A szerszámokat nem vették át. Ezután a társaság megállapodást kötött a beszállítókkal a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére (szerszám ára csökkentve a selejtezés során megtérült hulladékértékkel). A megállapodás szerint a társaság ezt az összeget akkor fizeti ki a beszállítóknak, ha dokumentumokkal igazolni tudják, hogy a szerszámok megsemmisítésre kerültek. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által téríteni vállalt összeg a beszállítók általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség alá tartozó értékesítésének tekintendő-e, vagy kívül esik az Áfa-tv. tárgyi hatályán, és mint ilyen, mentes az adó alól?
2. Amennyiben a beszállítóknak áfafizetési kötelezettsége merül fel ezen összeggel kapcsolatban, a társaság a rá áthárított áfa összegét levonásba helyezheti-e?
3. Amennyiben nem merül fel áfafizetési kötelezettség ezen összeg után, a beszállítók a tervezés és gyártás során felmerült kiadásaik áfatartalmát levonásba helyezhetik-e?
Részlet a válaszból: […]részére a társaság által a beszállítók részére fizetett összeg fejében.Mindezek alapján a társaság által téríteni vállalt összeggel szemben a beszállítók részéről nem azonosítható sem termékértékesítés, sem szolgáltatásnyújtás (valamely helyzet tűrésére vonatkozó kötelezettségvállalás sem), így adófizetési kötelezettség sem merül fel a beszállítók oldalán.A Ptk. 6:137. §-a kimondja, hogy a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A kérdésben foglaltak szerint a társaság elállt a szerződéstől, és a már legyártott szerszámokat nem vette át, tehát álláspontunk szerint szerződésszegést követett el. A Ptk. 6:142. §-a kimondja, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.A megadott információk szerint az utólag megkötött, a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére vonatkozó angol nyelvű megállapodásban a társaság által fizetendő összeget "compensation" elnevezéssel jelölték meg, amely a Ptk. szerinti kártérítésnek felel meg. A megállapodásban kikötötték, hogy a fizetendő összeg áfaterhet nem visel, továbbá kizárták az összeg bánatpénzként történő minősítését is. Azt, hogy a kérdéses összeget bánatpénznek lehessen minősíteni, a bánatpénz Ptk.-beli fogalma is kizárja ["Ha a felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében kikötötték...], tekintve, hogy ilyen összeg fizetésében nem állapodtak meg a felek. A rendelkezésre álló információk szerint az elállásról a szerszámok megrendeléséről szóló szerződésben a felek nem állapodtak meg.Álláspontunk szerint a kártérítés feltételei a felek közötti megállapodás alapján fizetendő összeg tekintetében fennállnak - ugyanis jogellenes szerződésszegés történt, amely miatt a beszállítóknak káruk keletkezett, ebből következően a kár felmerülése és a szerződésszegő magatartás között ok-okozati összefüggés áll fenn - ebből következően a kérdéses összeg, véleményünk szerint, kártérítésnek minősül.Az Áfa-tv. az ellenérték fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontjában határozza meg. E rendelkezés kimondja, hogy ellenértéknek minősül bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Tekintve, hogy kártérítés fizetésére a Ptk. előírásai alapján alapvetően jogellenes károkozással összefüggésben kerül sor, az ilyen kárt elszenvedő oldaláról a kártérítés ellenében végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem értelmezhető. Mindezek alapján a beszállítókkal kötött megállapodásban foglaltak szerint kifizetett kártérítést nem terheli általános forgalmi adó.A fent kifejtettek értelmében a beszállítóknál nem merül fel áfafizetési kötelezettség, ebből következően nem hárítanak át áfát a társaságra, s így nem keletkezik levonható előzetesen felszámított adó a társaság oldalán.3. Az adó levonásával kapcsolatos legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 120. §-a tárgyalja.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5066
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Elállási díj számlázása

Kérdés: Intézményünk bútort rendelt egy belföldi bútoráruházból. Számla alapján előre, még márciusban kifizettük a vételárat. A kiszállításkor kiderült, hogy nem megfelelő a bútor, ezért nem vettük át, jeleztük az áruháznak, hogy elállunk a megrendeléstől. Az áruház elfogadta visszalépésünket, elállási díjat, a bútor 20%-os értékékét kell kifizetnünk. De ahhoz, hogy a márciusban kifizetett vételárat megkapjuk, az eredeti számlát kérik tőlünk. A számla már szerepel a márciusi könyvelésünkben, illetve kiadási áfaként a bevallásunkban. Kérdésem, hogy köteles vagyok odaadni az eredeti számlát?
Részlet a válaszból: […]kiállítása esetén nincs szükség arra, hogy az eredeti számlát visszaküldje a vevő. Ilyen feltétel az adózási előírásokban soha nem volt, de nagyon elterjedt ez a gyakorlat, hogy visszakérik a számlát. A számla számviteli bizonylat, amelyet intézményük könyvelt, ezért nem tehetik meg, hogy visszaadják, mivel a számviteli bizonylatot legalább 8 évig meg kell őrizni.Amennyiben az ügyletről kibocsátott (eredeti) számla valamely adatát utóbb számlával egy tekintet alá eső okirattal megváltoztatják, akkor a számla és az annak adatát megváltoztató okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibát, hiányosságot tartalmazó számlát a számla jogosultjának nem kell visszajuttatnia a számla kibocsátójához.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4971
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , ,