53 talált cikk az elengedés kifejezésre

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?

Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?