Folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...állományváltozását vagy állományváltozási jogcímenként (pl. követelés teljesítése, követelés előírása, követelés kétoldalú elengedése, követelés egyoldalú elengedése, törlése stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlannak minősülő követelések értékvesztése

Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] ...2002. január 1-jétől a következő előírást rögzíti: "a követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésének, illetve törlésének".Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése az értékvesztés elszámolására a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
5
6