Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

31 találat a megadott számviteli politika tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabályzatok

Kérdés: Önkormányzatunk intézményei önállóan működők, a pénzügyi gazdálkodási feladataikat alapfeladatként az önkormányzati hivatal látja el. A gazdálkodás egységes elvek és szabályok alapján történik. A szabályzatainkat (Számviteli politika, Pénzkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Eszköz és források értékelési szabályzata, Önköltségszámítási szabályzat, Selejtezési szabályzat, számlarend, Bizonylati rend, Pénzgazdálkodási jogkörök szabályzata) kiterjesztettük az intézményekre is, és az intézményvezetők mint a költségvetési szervek vezetői aláírták azokat. Ezzel a gyakorlattal megfelelünk az intézményekre vonatkozó szabályozási előírásoknak, vagy intézményenként külön kell elkészíteni a fenti szabályzatokat?
Részlet a válaszból: […]terhelő pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösena) a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével -, az ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,g) a vezetékes és mobiltelefonok használatát, ésh) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét."Az intézmények és az önkormányzati hivatal szabályzatait a költségvetési szerv vezetőjének kell kiadnia a fenti jogszabályban meghatározottak alapján.Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdés szerint:"A számviteli politika keretében el kell készíteni:a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;b) az eszközök és a források[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4786
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Házipénztár kialakítása

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszból: […]az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot is el kell készíteni, figyelembe véve az Ámr. vonatkozó előírásait is. Amennyiben a törvény vagy jogszabály változik, akkor azokat a szabályzatoknak is követniük kell, és a módosításokat a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikába beépíteni. 2010. évben az új jogszabályok kihirdetése miatt, illetve a jogszabályok formai és tartalmi változásai miatt szükségszerűvé vált a szabályzatok újraalkotása. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (8) bekezdése szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól. Itt kell rendelkezni továbbá a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről, és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. A házipénztár kezelésére és tárolására olyan biztonsági rendszer-kialakítás és szabályozás szükséges, amely a számviteli alapelvekkel szinkronban van, és betartása a megjelölt személyekre nézve kötelező. A pénzkezelési szabályzatban belső szabályozásként a helyi adottságok figyelembevételével is szabályozhatók a biztonsági előírások. A házipénztár biztonságos és megfelelő zárását és nyitását a következők figyelembevételével kell kialakítani. A házipénztár védelmének kialakítása fizikai védelemre, személyi védelemre, a pénzforgalom szabályszerűségére és az adatok védelmére korlátozódik. Olyan költségvetési szervnél, ahol mind a kötelező belső előírások szükségszerűvé teszik, mind az anyagi lehetőségek megengedik, a házipénztár védelmi rendszerének biztosítását megállapodás keretében biztonsági szolgálattal, illetve biztonsági riasztó beszerelésével is elláthatják. A házipénztár helyiségének kiválasztásánál fontos szempontként érdemes figyelembe venni, hogy a házipénztár jól megközelíthető legyen, központi, frekventált helyen. Amennyiben biztosítással is rendelkezik a költségvetési szerv, akkor köteles a biztosítócéggel kötött szerződésben leírtak maradéktalan betartására. A házipénztár ablakait a pénzkezelési szabályzatban rögzített módon, ráccsal kell ellátni, amennyiben erről így rendelkeztek. A házipénztárban lévő pénz tárolásáról és megóvásáról páncélszekrény biztosításával szükséges gondoskodni, és a pénz elhelyezésének minden esetben itt kell történnie. A házipénztár egyik kulcsát a pénztáros kezeli, a másik kulcs pedig egy zárt borítékban vagy a gazdasági vezetőnél, vagy a költségvetési szerv vezetőjénél kerül elhelyezésre. Ezt pontosan meg kell határozni a szabályzatban. A borítékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2599

3. találat: Utófinanszírozott pályázatok

Kérdés: Az alábbi pályázatból megvalósított útfelújítás könyvelésére kérem szíves válaszukat: Kódszám Projekt összköltsége Igényelt támogatás Önrész KDOP-2008-4.2.1/B 98 057 981 67 883 467 30 174 514 Az útfelújítás 2009. év novemberében befejeződött, az utat használatba vettük. A felújítást végző vállalkozás részére a teljes összeget közvetlenül átutaltuk. A támogatási program pályázata, illetve a szerződés szerint előlegben nem részesültünk, a támogatás utófinanszírozású. A támogatási összeg visszaigénylését a banki kivonatok megérkezése után tudjuk elindítani. A támogatási szerződés szerint az összeg közvetlen szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül, melybe nem számít bele a kedvezményezett által hiánypótlásra igénybe vett időtartam, utalják át a visszaigényelt támogatást. A pályázati támogatás visszaigénylésére, a pénz beérkezésére már csak a 2010. költségvetési évben kerül sor. A kiadások közé ebben az esetben csak az önrész összegét könyveljük, az igényelt támogatás pedig mint utólag finanszírozott nemzetközi támogatási program kiadása átfutó kiadványon marad, annak ellenére, hogy a felújítást aktiválnunk kell, mivel a használatbavétel megtörtént? Az önrészen felüli támogatási részt pedig 2010-ben vezetjük át a tényleges kiadások közé, akkor képzünk előirányzatot mind a támogatási összeg bevételének, mind a kiadásnak? Könyvelése?
Részlet a válaszból: […]folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat, az utófinanszírozott elszámolásra nyújtott különböző előlegeket, a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével), és az utófinanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásait. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai (3926) számlán kell kimutatni a kedvezményezett államháztartási szervezetnek a kifizetett összegből legalább a támogatási szerződés szerint járó központi költségvetési támogatási részt, illetve EU-s támogatási részt, ha a támogatási szerződés alapján támogatási program előlegében nem részesülhet. Év közben számviteli politikai döntést követően az elszámolások egyszerűsítése érdekében a támogatási cél megvalósítása érdekében kifizetett teljes összeg, tehát a saját rész, a költségvetési támogatási rész, az EU-s rész is kimutatható átfutó kiadásként, azonban év végén az elszámolások teljessé tétele érdekében a kifizetett összeghez tartozó saját rész arányát köteles költségvetési kiadásai közé átvezetni az átfutó kiadások közül. A települési önkormányzat által megelőlegezett összegből megvalósított beruházás nem számolható el végleges kiadásként. Amennyiben ez év végén itt szerepel - tévesen -, akkor saját költségvetésből megvalósuló beruházásként jelenik meg a beszámolóban, ami esetükben nem a valóságos képet mutatná. A következő, áthúzódó időszakban utólag finanszírozott összeg által keletkezik egy olyan többletbevétel, amelyhez már nem kapcsolható kiadás, mert ez már az előző költségvetési évben kiadásként lekönyvelésre került. A pályázati összeg az adott tárgyévben nem az elemi költségvetésben megtervezett kiadások között jelenik meg, ezek a kiadások a pályázat, projekt kiadásai, ezért év végén kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként kerül kimutatásra. Ezért év közben és év végén is, ha az utófinanszírozás áthúzódik a következő évre, akkor az utófinanszírozott pályázatból megvalósuló beruházást a 3926. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai között kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2554
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Pénztárhiány

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?
Részlet a válaszból: […]készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét, a napi készpénz-záróállomány maximális mértékét, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárást. Az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról, továbbá a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól is itt kell belsőleg rendelkezni. A részben önálló intézményben keletkezett pénztárhiányt pénztárrovancs alkalmával állapították meg. A jegyzőkönyvet a pénztárhiány megállapításával egy időben kell felvenni. A jegyzőkönyv elkészítésekor a pénztáros és pénztárellenőr, vagy a pénztárostól független személyek jelenléte szükséges. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hiány okát, a pénz őrzésére vonatkozó tárgyi és személyi biztonsági feltételeket. Ebben kell megállapítani a pénztárból hiányzó pénz vagy egyéb érték összegét, a pénztáros felelősségének mértékét. Ha a hiány betörés vagy lopás miatt következett be, akkor a jegyzőkönyvben ezt is részletezni kell. A jegyzőkönyvből ki kell derülnie annak is, hogy a pénztáros mindent megtett-e annak érdekében, hogy ne keletkezzen pénztárhiány. A jegyzőkönyvet a pénztárosnak és jegyzőkönyv elkészítésekor jelen lévő személyeknek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2537

5. találat: Külföldön kiállított számlák elszámolása

Kérdés: Testvérkapcsolatot építettünk ki egy külföldi településsel. Ajándékként egy köztéri alkotást szeretnénk településükön elhelyezni. Hogyan történik a könyvelés? A külföldön kiállított számlák elszámolására és könyvelésére hogyan van lehetőségünk?
Részlet a válaszból: […]átszámításnál a pénzügyi teljesítés napjának megfelelő árfolyamot, illetve az intézmény számviteli politikájában meghatározott (választott) árfolyamot lehet figyelembe venni. A tárgyi eszközt (köztéri alkotást) befejezetlen beruházásként kell állományba venni. Az ajándék tárgyát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2485

6. találat: Pénzforgalmi gazdasági műveletek bizonylatainak késedelem nélküli rögzítése

Kérdés: A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A könyvekben történő rögzítés alatt a kiadási, bevételi pénztárbizonylatokat, pénztárjelentést kell-e érteni, vagy a főkönyvi könyvelést?
Részlet a válaszból: […]szervnek saját hatáskörében kell szabályoznia számviteli politikájában vagy pénzkezelési szabályzatában. A főkönyvi nyilvántartásban - különösen számítógépes feldolgozás esetén - a pénztári bizonylatok adatait a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg rögzíteni általában lehetetlen. Ezért ilyen esetekben, a könyvekben történő rögzítés alatt olyan nyilvántartásba történő bevezetést kell érteni, amely alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2396

7. találat: Részben önálló intézmények pénzkezelése és bizonylatolása

Kérdés: Önálló gazdálkodású szerv vagyunk. Részben önálló intézmények tartoznak hozzánk. A részben önálló intézmények a nyugtaadás napján kötelesek-e a beszedett pénzt a pénzintézetbe befizetni, avagy összegyűjthetik és befizethetik hetente, vagy akár havonta is?
Részlet a válaszból: […]csak kifizetést kezelő hely, továbbá állandó és/vagy eseti ellátmányt kezelő hely. Az Szt. és az Szt-vhr. szerint a számviteli politika kötelező tartalmi elemében, a pénz- és értékkezelési szabályzatban kerül rögzítésre a pénzkezelő hely működésének, a pénzeszközök kezelésével kapcsolatos feladatok meghatározásának, a készpénzt érintő pénzmozgások eljárásrendjének és jogcímének, továbbá a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatoknak és nyilvántartásoknak szabályozása. A kérdésre vonatkozóan a szabályzat szerint szükséges eljárni. Ha az intézmény csak pénz befizetésével foglalkozik, akkor kizárólag pénzbefizetést kezelő helynek kell tekinteni. Így a pénzbeszedő hely a költségvetési szerv pénztárának tartozik elszámolással. Az elszámolás szabályzatban rögzített időpontja lehet időszakhoz (heti, dekádonkénti, havi elszámolás) vagy értékhatárhoz kötött. Amennyiben a beszedett pénz eléri ezt az összeget, a beszedési időszak lezárásával a beszedett térítési díjakat be kell fizetni a költségvetési szerv pénztárába. A nyugta vagy a számla tőpéldánya és a költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2119

8. találat: Raktár fenntartásának feltételei

Kérdés: Városunkban az intézményi ellátó szervezetnél a készletbeszerzésekhez kapcsolódó raktárat nem működtetünk. Likviditási nehézségek, illetve adminisztrációs munka és költségtöbblet miatt minden esetben csak annyi készletbeszerzés történik, amennyi adott pillanatban szükséges, és azonnal költségként kerül elszámolásra. A Költségvetési Levelek egy korábbi cikke alapján ezt az állapotot elfogadhatónak lehet minősíteni. Kérdésem az lenne, hogy konkrétan mely törvények foglalkoznak ennek szabályozásával, illetve a raktárüzemeltetés szükségessége köthető-e költségvetési összeghez, illetve egyéb intézményi paraméterhez?
Részlet a válaszból: […]esetén kell raktárat fenntartania. A raktár fenntartását nem a készletek értéke, hanem - a beszerzés gyakorisága, - a feladatellátás, a tevékenység jellege, - a tulajdon védelme stb. szempontok határozzák meg. A költségvetési szerveknek a számviteli politikájukban kell dönteniük arról, hogy mely készleteket raktározza, és melyeket adja át azonnal felhasználásra. A körülmények mérlegelése után dönthet úgy is, hogy minden készletet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1721

9. találat: December hónapban teljesített szolgáltatások kimutatása a mérlegben

Kérdés: Év végén a szállítók mérleg szerinti értékének megállapításakor figyelembe kell-e venni a tárgyévet követő évben (pl. január) beérkező, de decemberi teljesítésű szolgáltatást tartalmazó kötelezettségeket (pl. távbeszélőszámla)?
Részlet a válaszból: […]üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek ..." "A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők." A kérdező feladata, hogy számviteli politikájában rögzítse azt az időpontot, ameddig a költségvetési évet követő évben figyelembe veszi a januárban (esetleg február[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1646

10. találat: Több önkormányzat által pályázaton elnyert jármű elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk több településsel együtt gesztorként pályázaton szelektívhulladék-szállító járművet nyert. A gépjárművet az önkormányzatok üzemeltetésre átadták a szolgáltatónak. A gépjármű irataiban, a vásárlást igazoló dokumentumokban önkormányzatunk szerepel. A gépjármű aktiválása nálunk történt. Hogyan járjon el önkormányzatunk és a többi önkormányzat a tulajdonrészükkel, annak analitikus nyilvántartásával, értékcsökkenésével, a hasznosításból származó bevétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]a tényleges igénybevételnek megfelelően, a számviteli politikában rögzített módon és leírási kulccsal el kell számolni a terv szerinti értékcsökkenést. Az egyedi analitikus nyilvántartást a jármű teljes értékével kell vezetni, de ebben a nyilvántartásban jelölni kell, hogy a jármű milyen részarányban képezi a gesztor önkormányzat tulajdonát. A pályázatban részt vevő önkormányzatok a jármű értékét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1024
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést