74 talált cikk a fizetési határidő kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézményünk folyamatos szolgáltatást nyújtott az egyik ügyfelének. A felek a megállapodásukat írásbeli szerződéssel is megerősítették, melyben a szolgáltatás ellenértéke fix havi díjban került megállapításra, és a felek a szerződés alapján időszakonként számoltak el egymással.
A határozott időre szóló írásbeli szerződés azonban 2012. december 31-i hatállyal megszűnt, viszont intézményünk a szolgáltatást mégis tovább nyújtotta 2015. november 30-ig partnerének. A 2012. december 31-ei hatállyal megszűnt szerződés nem került írásban megújításra, és az ezt követő időszakokban a felek a szolgáltatás fenntartása ellenére nem számoltak el egymással. Ugyanakkor egy rövid 4 hónapos időszak vonatkozásában volt a felek között érvényes írásbeli szerződés, mely 4 hónapos időszakra vonatkozóan a felek között megtörtént a szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása és a szolgáltatási díj kiszámlázása. A felek azonban a teljes, 2013. január 1-jétől 2015. november 30-ig tartó időszakra vonatkozóan most kívánnak elszámolni egymással, és ezt a helyzetet rendezni szeretnék mind pénzügyi, mind adó szempontból. Ennek érdekében megállapodtak, hogy 2016-ban 2016-os fizetési határidővel számolnának el egymással a szerződéssel le nem fedett időszakok vonatkozásában. Ennek megfelelően most történne meg a számlák kiállítása is. A felek a jelen elszámolással érintett időszakokra eső teljes ellenérték összegét is meghatározták, a kalkulációhoz pedig a korábbi írásbeli szerződésükben meghatározott egyhavi fix díjat vették alapul. A felek közötti utólagos elszámolással érintett időintervallumok a következőek:
– 2013. január 1.-2013. október 31.: szerződéssel le nem fedett 10 hónapos időszak, mely során nem történt meg a felek között az erre az időszakra esedékes szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása, illetve annak kiszámlázása.
– 2013. november 1.-2014. február 28.: szerződéssel lefedett és pénzügyileg elszámolt időszak, melyről a számlák is kiállításra kerültek.
– 2014. március 1.-2015. november 30.: szerződéssel le nem fedett 21 hónapos időszak, mely során nem történt meg a felek között az erre az időszakra esedékes szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása, illetve annak kiszámlázása.
Intézményünk valamennyi, fentiekben említett időszak vonatkozásában tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást nyújtotta a partner számára. Kérdésünk a folyamatosan nyújtott szolgáltatás teljesítési időpontjának meghatározására – ezen belül is az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt szabály értelmezésére –, valamint az ügyletek adóalapjának meghatározására vonatkozik.

Kérdés: Továbbszámlázásnál, a számlán szereplő áfakulcs meghatározásához a "járulékosságnak" melyek a kritériumai?
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál – egy önkormányzat szervei között – milyen áfakulccsal kell a számlát kiállítani, ha a továbbszámlázás oka az, hogy külön mérőórát nem lehet felszerelni?

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 203. számában (2014. november 4.) a 3813. kérdésszám alatt, a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó tájékoztatásukkal kapcsolatban fordulok Önökhöz. A kérdésre adott válaszuk harmadik bekezdésének az első sora tartalmazza, hogy "a költségvetési szerv nemcsak fizethet, hanem kaphat is behajtási költség­átalányt". A Ptk. és a 2011/7/EU irányelv rendelkezései nem tartalmazzák azt az esetet, amikor egy vállalkozás tartozik egy hatóságnak. Az Áhsz. 15. sz. mellékletének K355. és B411. sorai közül a K355. leírása módosult, bekerült a behajtási költségátalány, viszont a B411. sor nem került módosításra. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből hogyan vonták le azt a következtetést, hogy a hatóság is számíthat fel behajtási költségátalányt? Milyen más jogszabály írhatja elő a hatóságok részére a behajtási költségátalány felszámítását?

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2015. július 1-jével változik a folyamatos teljesítésű ügyletek teljesítési időpontja. Mely területeken számíthatunk változásokra? Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadással is foglalkozik. Jelenleg a számlákon a teljesítés időpontjaként a fizetési határidőt (az ellenérték megtérítésének esedékességét) tüntetjük fel. Július 1-je után hogyan kell kiállítanunk a számlákat a folyamatos teljesítésű ügyletekről?

Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).

Kérdés: Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?

Kérdés: Hogyan történik a fizetési határidő szabályos meghatározása a számlán (8 banki nap, naptári nap, munkanap)?

Kérdés: A mérlegjelentésben ki szeretném mutatni az étkezési túlfizetést és hátralékot, hogyan kell kikontírozni az új számvitel szerint?