Behajtási költségátalány a költségvetési szerveknél

Kérdés: A Költségvetési Levelek 203. számában (2014. november 4.) a 3813. kérdésszám alatt, a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó tájékoztatásukkal kapcsolatban fordulok Önökhöz. A kérdésre adott válaszuk harmadik bekezdésének az első sora tartalmazza, hogy "a költségvetési szerv nemcsak fizethet, hanem kaphat is behajtási költség­átalányt". A Ptk. és a 2011/7/EU irányelv rendelkezései nem tartalmazzák azt az esetet, amikor egy vállalkozás tartozik egy hatóságnak. Az Áhsz. 15. sz. mellékletének K355. és B411. sorai közül a K355. leírása módosult, bekerült a behajtási költségátalány, viszont a B411. sor nem került módosításra. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből hogyan vonták le azt a következtetést, hogy a hatóság is számíthat fel behajtási költségátalányt? Milyen más jogszabály írhatja elő a hatóságok részére a behajtási költségátalány felszámítását?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdése alapján – a követelés behajtásával kapcsolatos költségek fedezésére – behajtási költségátalányt kell fizetni, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Folyamatos teljesítésű ügyletek

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2015. július 1-jével változik a folyamatos teljesítésű ügyletek teljesítési időpontja. Mely területeken számíthatunk változásokra? Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadással is foglalkozik. Jelenleg a számlákon a teljesítés időpontjaként a fizetési határidőt (az ellenérték megtérítésének esedékességét) tüntetjük fel. Július 1-je után hogyan kell kiállítanunk a számlákat a folyamatos teljesítésű ügyletekről?
Részlet a válaszából: […] Az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja valóban változik, de az új szabályok bevezetésére két fázisban kerül sor. A kérdésben szereplő ingatlan-bérbeadás kapcsán a szabályok csak 2016. január 1-jével változnak.2015. július 1-jétől az időszakos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Előzetes kötelezettségvállalás

Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?
Részlet a válaszából: […] A 2014. évi könyvekbe csak azokat a számlákat lehet kötelezettségként felvenni, amelyek jogilag, gazdaságilag a mérlegforduló napján már fennállnak, léteznek. A következő évre vonatkozó számlák csak a 2015. évi folyó könyvelés keretében könyvelhetők. Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Közüzemi számla könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény alapelvei között szerepelteti az összemérés elvét, valamint az időbeli elhatárolás elvét. Az összemérés elve szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. alapján továbbszámlázásnak azt az esetet tekintjük, amikor valamely szolgáltatást más nevére és javára rendelnek meg, és a továbbszámlázó a szolgáltatás igénybevevője és nyújtója is egyben.Ha valamely szolgáltatás más, a számlázó által nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Fizetési határidő

Kérdés: Hogyan történik a fizetési határidő szabályos meghatározása a számlán (8 banki nap, naptári nap, munkanap)?
Részlet a válaszából: […] A fizetési határidő nem kötelező eleme a számlának. A számlát kibocsátó döntése, illetve a felek megállapodásának kérdése, hogy szerepeltetik-e a számlán. A fizetési határidő meghatározása a felek megállapodásán múlik. A számlán feltüntetett fizetési határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Étkezési térítésidíj-hátralék és -túlfizetés elszámolása

Kérdés: A mérlegjelentésben ki szeretném mutatni az étkezési túlfizetést és hátralékot, hogyan kell kikontírozni az új számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési térítési díjnál a túlfizetés esetén a térítményezés általános szabályait kell alkalmazni.Ennek megfelelően, ha túlfizetés keletkezett, és annak visszatérítése még a tárgyévben ténylegesen visszautalásra került, azt bevételcsökkentésként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Pénzügyi ellenjegyzés II.

Kérdés: Ha a kötelezettségvállalás összege nem éri el a 100 ezer Ft-ot, de írásban történik, kötelező-e pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni, vagy az összegre tekintettel nem szükséges? (Pl. írásban megrendeljük egy napilapnál az önkormányzati ingatlan bérbeadásáról szóló hirdetmény közzétételét 58 ezer Ft-ért.)
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv saját hatáskörben eltérhet az írásbeli kötelezettségvállalás 100 000 Ft-os értékhatárától, és ettől alacsonyabb összeget is megállapíthat. Erről a gazdálkodási szabályzatában rendelkeznie kell. Ekkor mindenképpen szükséges írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] Kötelezettségvállalásnak minősül a kiadási előirányzatok és az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegének a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt fizetési kötelezettsége – így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Késedelmi kamat elszámolása

Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?
Részlet a válaszából: […] A számlák késedelmes (határidőn túli) kiegyenlítése esetén, a hatályos jogszabályok alapján, a szállító késedelmi kamatot számíthat fel. A késedelmikamat-fizetési kötelezettség a számlában feltüntetett fizetési határidőt követő első naptól a tartozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
1
4
5
6
8