Ingatlan bérbeadásáról kiállított számlák korrekciója

Kérdés: XY önkormányzat többek között ingatlan-bérbeadási tevékenységet is folytat, amely tevékenységére az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján adófizetési kötelezettséget választott. A bérbeadás kapcsán az önkormányzat a bérlőivel havi rendszerességgel számol el. 1. Bérbe adott ingatlan bérleti díját visszamenőlegesen megemelik. Az áremelésben félévkor állapodnak meg a felek január 1-jéig visszamenőleg. Abban is megállapodnak, hogy a következő hónapok emelését beépítik a havi bérleti díjba. Ilyen esetben mi a helyes számlázási gyakorlat? Helyesbíteni kell-e a korábbi időszakokra kibocsátott számlát/számlákat, vagy új teljesítési időponttal kell a különbözetet leszámlázni? Végül kell-e a szerződésben a visszamenőleges díjemelés elszámolására fizetési, elszámolási határidőt megállapítani? 2. Abban az esetben, ha a bérleti díj visszamenőleges helyesbítése következtében csökken a bérlő által fizetendő összeg, a korrekcióról milyen bizonylatot kell kiállítani, illetve ezen a bizonylaton milyen teljesítési, illetve fizetési határidőt kell feltüntetni? 3. Ha a fizetendő összeg azért nő, mert az önkormányzat mint számlakibocsátó nem mindenben a szerződés szerint számlázott, pl. nem számlázott le valamely, a szerződés alapján a bérlőt terhelő díjat, akkor ezek a díjak, amennyiben azokat az önkormányzat utóbb kiszámlázza, hogyan kezelendők? 4. Végül ha a szerződés szerinti időpontban elmaradt a kiszámlázás, és ezáltal a fizetésre sem került sor, akkor milyen fizetési határidőt, illetve teljesítési időpontot kell az utóbb kiállított számlán feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdések megválaszolására rátérnénk, fontosleszögezni, hogy az ingatlan-bérbeadás olyan ügylet, melynek kapcsán a felekjellemzően – ahogy esetünkben is – határozott idejű elszámolásban állapodnakmeg. Ennek megfelelően az ilyen ügyletekre az Áfa-tv. 58....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Internetszámla megtérítése

Kérdés: 2010. évi cafeteriarendszerben internethasználatot is megjelöltem. A mellékelt számla alapján kérem válaszukat, mivel a körjegyző a számla kifizetését 2010-ben nem engedi, arra hivatkozva, hogy a számlázott időszak előző év, pedig elöl a teljesítési idő 2010. 02. 04. Elfogadható, illetve kifizethető-e 2010. évi cafeteriakeretemből a mellékelt számla? A jegyző logikája szerinti kifizetés esetén minden évben 2 havi (11-12. hónap) internetszámlát nem tudok érvényesíteni, pedig elöl a teljesítés 01-02. hó.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja értelmébenegyéb indokkal adómentes "a munkáltató által biztosított ingyenes vagykedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri,a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását)".A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Fizetési határidő értelmezése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy részünkre a polgári szállító partnerek késedelmi kamatot számoltak fel. Az átutalási megbízásaink alapján a MÁK a számlán szereplő fizetési határidő napján fizetési számláinkat megterhelte. Ezt követően került jóváírásra az átutalt pénzösszeg a szállító partner fizetési számláján. A szállítókkal megkötött szerződésekben a fizetési határidőre vonatkozóan egyéb kikötés, rendelkezés nincs. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a számlán szereplő fizetési határidő értelmezésénél a terhelés vagy a szállító partnereknél a jóváírás napját kell-e figyelembe venni ahhoz, hogy a késedelmi kamat felszámítása elkerülhető legyen.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 231. §-ához fűzött kommentár szerint: A pénztartozástakkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a pénz eljut a jogosulthoz. Ateljesítés megvalósulhat azzal, hogy a pénztartozás kötelezettje a pénztközvetlenül átadja a jogosultnak, vagy a készpénzt a pénzintézet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Számla javítása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Kérdésünk az alábbi: Számla javítása milyen módon történhet, ha olyan adatokról van szó, amelyek nem módosítják a számla végösszegét és adótartalmát (pl.: vevő adatai, teljesítés időpontja, fizetési határidő dátuma, megnevezés) kézzel kiállított és gépi számla esetében?
Részlet a válaszából: […] A 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 168. § (2)bekezdésében és a 170. §-ában találjuk meg a számla hibájának javításáravonatkozó előírásokat. A törvény a számlahelyesbítés, illetve sztornószámlafogalmakat nem használja, de ez nem jelenti azt, hogy a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Csatorna- és víziközmű-támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk a területén élő lakosság számára a következőképpen oldotta meg a víz- és csatornahálózat működtetését: A rendszer fizikai működtetését egy általunk alapított vállalkozás végzi. A szolgáltatás árát hatósági díjszabási rendeletben az önkormányzat állapítja meg. A csatornarendszer működtetése valójában 3 forrásból tevődik össze. Egyrészt a fogyasztók által fizetett ellenérték, melyet áfásan számláz a szolgáltató, másrészt az általunk megpályázott állami forrásból, melynek feltételeit évente jogszabály határozza meg [2009. évben 3/2009. (III. 10.) KvVM rend.], valamint ha ez sem elegendő, a költségekről az önkormányzat a tárgyévet követő év március 20-áig elszámol a szolgáltatóval, és ha szükséges, ún. "díjkiegészítés" formájában kifizeti. Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, mely szerint a fogyasztók által fizetett ellenérték a cég által áfásan számlázott tétel, míg adómentes támogatásként kezeli az önkormányzatunk, illetőleg a rajtunk keresztül megszerzett, állam által kiírt pályázatokon elnyert támogatások összegét? Esetleg árat közvetlenül befolyásoló tényezőként kell kezelni e támogatásokat, és adóalapot képez? Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, hogy számlát bocsát ki a részünkre a támogatásról, melyben nem szerepel áfa? Mi a teljesítési időpontja ezeknek az elszámolásoknak?
Részlet a válaszából: […] A lakossági víz- és csatornaszolgáltatáshoz nyújtott államitámogatás nem minősül az Áfa-tv. alkalmazásában árat közvetlenül befolyásolótámogatásnak, mivel a 3/2009. (III. 10.) KvVM rendeletben foglalt feltételekalapján megállapítható, hogy annak célja az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Szolgáltatások áfája

Kérdés: Intézményünk szerződést kötött program- és adatkarbantartásra. A számla az alábbiak szerint került kiállításra: Teljesítés: 2009. 06. 30. Számla kelte: 2009. 07. 03. Fizetési határidő: 2009. 08. 03. A program- és adatkarbantartást előre, tehát ebben a számlában a 2009. III. negyedévi díjat fizetjük ki. Milyen áfakulcsot kell a számlában feltüntetni? A szolgáltató 20%-os áfakulcs alapján állította ki a számlát.
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés szerint a program- és adatkarbantartás 2009.III. negyedévi díja került kifizetésre, a felek vélhetően időszakoselszámolásban állapodtak meg. Ez esetben alkalmazni kell az általános forgalmiadóról szóló 2007. évi CXXIV. törvény (Áfa-tv.) 58. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Továbbszámlázott szolgáltatások áfája

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?
Részlet a válaszából: […] I. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény(továbbiakban: Áfa-tv.) 58. § (1) bekezdése alapján termék értékesítése,szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időreszóló elszámolásban állapodtak meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Késedelmes számlázás, elévülés

Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 324-327. §-ai rendelkeznek a polgári jogi követelésekelévüléséről. A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály máskéntnem rendelkezik. Az elévülési határidők meghosszabbítására irányulómegállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Számla adatainak javítása

Kérdés: Költségvetési szerv 20%-os áfaköteles nyomtatványt értékesít 2008. 09. 17-én, amiről a pénztáros kiállítja a bevételi bizonylatot és a készpénzfizetési számlát. (Kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határidő 2008. 09. 17.) Egy hét múlva a vevő a számla javítását kéri, mert a neve el van írva a számlán. Az intézmény sztornózta a 09. 17-i számlát (negatív előjellel az eredeti számlán lévő adatokat), majd kibocsátott egy új számlát a vevőnek, aminek a kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határideje is 2008. 09. 25-e). Helyesen járt-e el az intézmény?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az intézmény helyesen járt el a számlasztornózása során, mivel a törvény nem tartalmaz konkrét előírást arravonatkozóan, hogy milyen módon kell azokat az adatokat javítani, amelyek nemérintik az adó alapját és az adó összegét. A javítást el lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Kötelezettségvállalás nyilvántartás adattartalma

Kérdés: Hallottuk, hogy változott a kötelezettségvállalási nyilatkozat, amely tartalmazza a számlákkal kapcsolatos ügymenetet: beérkezés, kifizetés időpontja, mely főkönyvi számlára lett könyvelve stb. Pontosan mely törvény írja elő, hogy milyen adatokat kell e nyilvántartásban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségvállalás nyilvántartásának minimumadattartalmát a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 25. számú mellékleterögzíti a következők szerint:– a szerződés száma, kelte,– kincstári regisztrációs szám,– analitikus nyilvántartásba vétel időpontja,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
1
5
6
7