Gyűjtőszámla teljesítési időpontja

Kérdés: Intézményünk gyakran vesz igénybe fuvarozási szolgáltatást, ezért általában ugyanattól a cégtől rendeljük meg a szolgáltatást havonta többször is, mely szállításokról fuvarlevelek készülnek. A szerződés szerint, az adott hónap utolsó napján az elkészült menetlevelek alapján gyűjtőszámlát készít a cég. Kérdésünk a gyűjtőszámla teljesítési időpontjára vonatkozik. Több előadáson azt hallottuk, hogy ebben az esetben a teljesítési időpont az elszámolás utolsó napja (hónap utolsó napja). A fuvarozó cég szerint a fizetési határidő a teljesítés napja. Ebben az esetben más hónapra esik a cég fizetési kötelezettsége, illetve a levonási jog keletkezésének időpontja. Kérem, segítsenek beazonosítani az adófizetési kötelezettség keletkezésének napját!
Részlet az állásfoglalásából: […] A leírtakból nem állapítható meg, hogy a fuvarozó cég általnyújtott szolgáltatások teljesítési időpontja mikorra tehető. A kérdés alapján kétféle megítélés lehetséges, attólfüggően, hogy a felek ténylegesen miben állapodtak meg. Amennyiben a felek a hónap végén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 20.

Teljesítés időpontja

Kérdés: A következő esetre kérjük állásfoglalásukat. Költségvetési szerv vagyunk. Szoftverek, számítógépek működésének folyamatos karbantartását, ellenőrzését rendeltük meg egy számítástechnikai cégtől. A cég a szolgáltatást 2005. december 1-jétől vállalta 2006. november 30-ig. Fizetésre egyszer került sor, amikor a teljes ár kiegyenlítésre került, ez az időpont 2005. december, de a fizetési határidő 2006. január 10. Az adómérték-változás miatt nem mindegy, hogy mikor van a teljesítés időpontja. Jól gondoljuk-e, hogy a teljesítési időpontot az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése alapján kell megállapítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A beadvány szerint egy cég számítástechnikai szolgáltatást2005. december 1-jétől 2006. november 30-ig tartó időtartammal nyújt. Aszerződés alapján az időtartam alatt fizetésre egyszer kerül sor, 2005decemberében. Az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése szerint ha a felek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítés időpontja

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2003. január 1-jétől az Áfa-tv. jelentősen módosult. Afolyamatosan teljesített szolgáltatások köre szűkült, így jelenleg csak aközüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés ésszolgáltatásnyújtás, valamint olyan távközlési szerződések keretében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 12.

A követelések forrása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A két fogalom között [kintlévőség (követelés), illetvehátralék (illetéktartozás)] nincsen ellentmondás. Az Szt. és az Szt-vhr. a követelés fogalmát értelmezi,illetve a követelések nyilvántartását és a beszámolóban történő bemutatásátszabályozza. Attól eltekintve,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az illetékek követelésként történő elszámolásánál azSzt-vhr. előírásai szerint kell eljárni, így az illetékekkel kapcsolatoskövetelésként kell kimutatni– a vagyonszerzési,– örökösödési,– államigazgatási eljárásiilletékekkel kapcsolatos követeléseket a megyei...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Visszatérítendő átmeneti segély elszámolása

Kérdés: A visszatérítendő átmeneti segélyt működési kölcsön címén könyveljük. Jó így?
Részlet az állásfoglalásából: […] A visszatérítendő átmeneti segélyt a visszafizetési határidőtől függően működési célú kölcsönnyújtásként kell elszámolni. A folyósítás alapdokumentuma a kedvezményezettel kötött megállapodás.A számviteli elszámolását az 555. kérdésre adott válasz tartalmazza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. december 9.
Kapcsolódó címke:

Részletre eladott ingatlan áfája

Kérdés: A költségvetési szerv részletre adja el egyik ingatlanát úgy, hogy foglalót kér. Mikor keletkezik áfakötelezettség? Hogyan kell számlázni, hány bizonylatot kell kiállítani, és mi a számlán a teljesítés időpontja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A részletre eladás az Áfa-tv. 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítésnek minősül, amelyre vonatkozóan az Áfa-tv. 16. § (5) bekezdése szerint a birtokbaadáskor vagy a tulajdonbaadáskor (amelyik időpont a korábbi) keletkezik az adókötelezettség. Ez azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. október 29.
1
…
7
8