Apport áfája

Kérdés: Két önkormányzat közösen létrehoz egy gazdasági társaságot (továbbiakban: Kft.). A két önkormányzat (egy-egy) gazdasági társasága nem vagyoni betétként különböző eszközöket, illetve vagyoni értékű jogokat bocsát a Kft. rendelkezésére üzletrész fejében (apportálás). Ilyen esetben az üzletrész átengedése önmagában jogosít-e az apport kapcsán áthárított áfa visszaigénylésére a Kft. részéről, vagy át kell-e utalni az apportáló gazdasági társaság részére az áfát ahhoz, hogy az apport áfáját a Kft. (apportot fogadó) bevallásában áfa-visszaigénylésként szerepeltethesse? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy az apportot fogadó visszaigényelhesse az apport áfáját?
Részlet a válaszából: […] Az apportálással kapcsolatos fenti kérdés megválaszolásakorelőször tisztázni szükséges, hogy az apport mely esetben lesz adókötelestermékértékesítés/szolgáltatásnyújtás, azaz mikor beszélhetünk az apporthozkapcsolódó – az apportot fogadóra áthárított – előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet adóalanyisága

Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] A társadalmi szervezetek gazdálkodótevékenységéről szóló114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a társadalmiszervezet az alapszabályában meghatározott célok szerinti tevékenységetfolytathat és vállalkozási tevékenységet is végezhet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Tetőtér értékesítése

Kérdés: Egy társasház tetőterének eladásában kérem segítségüket. Jelenleg a tetőtér nem önálló ingatlan, nincs külön helyrajzi száma, az a társasház alapító okirata szerint közös tulajdonban van. A társasház magánszemély, gazdasági társaság, társadalmi szervezetek, illetőleg önkormányzatunk tulajdonában áll. A társasház nem új építésű, több tíz évvel ezelőtt épült. A beruházóval most adásvételi előszerződést kötünk (a tetőtér tulajdonjogának átruházására), és azzal egyidejűleg a társasház alapító okirata is módosul akként, hogy a tetőtér önálló ingatlan lesz (értelemszerűen nem lakáscélú ingatlanként). A beruházó a vételárat nem pénzben fizetné meg, hanem az épületet felújítaná. Az elvégzendő munkák körét a felek előre meghatároznák, már csak azért is, mert a szükséges pénzt szinte teljes egészében banki finanszírozásból szerezné a beruházó. A kialakítandó új lift és tető a társasház tulajdonába kerülne. Áfaköteles-e a tetőtér-értékesítés? Véleményünk szerint több okból sem áll fenn áfafelszámítási kötelezettség, egyrészt mert a társasház nem áfaalany, másrészt mert a vétel tárgya mentes az áfa alól. A társasház korábban a közös tulajdonból semmit nem értékesített, a tetőtér átruházását követően sem tervez további értékesítést, és nincs olyan ingatlanrésze, amit hasznosítana.
Részlet a válaszából: […] A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. §-ánakmegfelelően a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közösnév alatt gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat,viseli a közös tulajdon terheit. A társasház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Szellemi termék gazdasági társaságba történő bevitele

Kérdés: Egy önkormányzat szellemi termékeket kíván gazdasági társaságba apportálni. Megteheti-e ezt, ha a szellemi alkotások kizárólagos felhasználási jogával rendelkezik? Ha nem, megteheti-e a szellemi terméket előállító hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] A szellemi termék az alapítandó gazdasági társaságokbamindkét a kérdésben megjelölt esetben bevihető. A második esetben a szellemiterméket előállító hozzájárulása szükséges. A könyvviteli nyilvántartásokesetében feltétel, hogy a szellemi termék az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Támogatási szerződéssel létrehozott vagyon apportja

Kérdés: Egy támogatási szerződésben (Interreg III/A) foglaltak alapján a létrehozott vagyon a projektzárástól számított 5 éven belül nem idegeníthető el, nem adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhető meg. A létrehozott vagyon apportálható-e 5 éven belül? Amennyiben nem, akkor apportálható-e a támogató hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] Az apport tulajdonváltozást eredményez, polgárjogilag,számvitelileg és egyéb jogszabályok (illeték) alapján is értékesítésnektekintendő. Az apportba adott eszközök kikerülnek az alapítóeszközállományából, ezért az átadott eszközök bruttó értékét és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésénekátláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendeletet a 337/2009.(XII. 29.) Korm. rendelet 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.Szabályai azonban beépültek a köztulajdonban álló gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Önkormányzati apport

Kérdés: Egy önkormányzat apporttal 10%-os üzletrészt szerezne egy gazdasági társaságban. A gazdasági társaság alapítója nem az önkormányzat. Megteheti-e ezt az önkormányzat, figyelemmel az Áht. 100/L. § (1) bekezdésében foglaltakra?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/L.§ (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv – a központi költségvetési szerva (3)–(5) és (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – csak olyan gazdálkodószervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Gazdasági Tanács tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: Az egyetemeknek a felsőoktatásról szóló törvény (2005. évi CXXXIX. tv. 23-26. §) alapján Gazdasági Tanácsot kell létrehozniuk. A Gazdasági Tanács tagjaival megbízási szerződést kell kötniük. A Gazdasági Tanács tagjainak tiszteletdíja az szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül: – a gazdasági társaságok választott tisztségviselőinek tiszteletdíjához hasonlóan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek [Szja-tv. 24. § (1) bek. e) pont], vagy – megbízási szerződésen alapuló kifizetésként (megbízási díjként) önálló tevékenységből származó jövedelemnek?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 24. §-a sorolja fel a nem önálló tevékenységek körét. E szerint nemönálló tevékenységnek minősül többek között a jogszabály alapján választotttisztségviselő tevékenysége. A gazdasági tanács a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő esetben egy "jogutódlásszerű" helyzetáll fent, azonban munkajogi értelemben mégsem beszélhetünk az Mt. 85/A. §szerinti jogutódlásról, mivel egy Mt. hatálya alá tartozó cégtől kerülnekátvételre a feladatok egy Kjt. alá tartozó költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Cégautóadó

Kérdés: Önkormányzatunk – üzemeltetésre – személygépkocsikat adott át többségi tulajdonú gazdasági társaságainak. A személygépkocsik – hatósági nyilvántartás szerinti – tulajdonosa az önkormányzat. A személygépkocsik után ki kötelezett a cégautóadó megfizetésére (önkormányzat vagy a gazdasági társaságok)?
Részlet a válaszából: […] 2009. február 1-jétől a cégautóadó tárgyi típusú adóvá vált,az adóztatás alapja, hogy a személygépkocsi vagyoni értéket képvisel. Ezzelösszefüggésben hatályon kívül kerültek az Szja-tv. vonatkozó rendelkezései, azúj szabályok pedig a gépjárműadóról szóló 1991....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
18
19
20
24