254 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társaság feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság kéthetente jelenteti meg, és juttatja el ingyenesen szinte a város minden háztartásába. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik (a lakosság nem fizet érte semmit). Az Áfa-tv. 14. §-a szerint szolgáltatásnyújtásnak minősülnek-e a fenti szolgáltatások? (Vagy­is ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amely után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha előzetesen levonható volt a szolgáltatással kapcsolatosan a nyújtóra terhelt adó.) Az önkormányzat az előző pontban említett nonprofit gazdasági társasága részére működésének finanszírozására támogatási szerződés keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat és a gazdasági társaság között létrejött szerződés 1. számú pontjának szövegezése szerint "lapszerkesztés és lapkiadás, valamint közszolgálati műsor készítése céljából". A szerződés további szövegezése szerint "a támogatott a támogatás összegét kizárólag a szerződés 1. pontjában meghatározott célra használhatja fel". A fent hivatkozott támogatás az Áfa-tv. 65. §-a szerinti adóalapnak minősül-e?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: A munkavállaló 1971-1982 között állami építőipari cégnél dolgozott, ahonnan áthelyezéssel került ipari szakmunkásképző intézetbe oktatónak. A szakmunkásképzőből történt távozás után – megszakításokkal – magáncégeknél dolgozott, majd 2001 májusától költségvetési szervnél lett újra közalkalmazott. Az 1971-től 2001-ig terjedő teljes időszak közalkalmazotti jogviszonynak számít-e a jubileumi jutalom kiszámításakor?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére 10 millió forint pénzbeli juttatást ad, melyből 3 millió forintot jegyzett tőke emelésére kell fordítani. A 7 millió forint a gazdasági társaság tőketartalékába kerül. Az önkormányzatnál a pénzmozgást és állományváltozást melyik főkönyvi számlákon kell könyvelni és milyen összegben?

Kérdés: Önkormányzatunk melyik szakfeladaton kezeli helyesen a 933212. Nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól kapott osztalékok és hozamok bevételét (áramszolgáltató nyrt. részvényeink után, osztalék jogcímén kapott bevétel)?

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?

Kérdés: Iskolánk dolgozója 1983-tól 1993-ig az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete alá tartozó cipőgyárban dolgozott, a Mt. hatálya alatt munkaviszonyban. A jogviszony-igazoláson munkáltatóként a cipőgyár szerepel. Jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, ezután egy kórházban dolgozott közalkalmazottként, majd egy bt.-nél munkaviszonyban, onnan közös megegyezéssel távozott, és jött iskolánkba. Elismerhető-e a börtönbeli cipőgyárban eltöltött idő a jubileumi jutalomhoz?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egyik általános tagiskolánkban egy SNI-s gyermek részére szakértői vélemény szerint heti 2 óra rehabilitációs foglalkozást kell biztosítanunk. Pszichológus, pszichopedagógus végezheti ezt a feladatot. Az intézményünkben ilyen végzettségű pedagógus nincs, ezért külső személlyel végeztetnénk el. Ezen végzettséggel rendelkező pedagógus vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, az elvégzett munkájáért számlát nyújtana be. Főállású munkahelye a Nevelési Tanácsadó. Elfogadhatjuk-e a számlát, amit mint vállalkozó pedagógus állít ki, vagy csak megbízási szerződést köthetnénk vele? Esetükben oktatásnak minősül-e ez a tevékenység? Lehet-e oktatási tevékenységet vállalkozásban végezni? Hogyan oldjuk meg a végzett munkáért a díjazást törvényesen?

Kérdés: Egy turisztikai nonprofit szolgáltató korlátolt felelősségű társaságot (TDM szervezet) alapított három önkormányzat, két másik gazdasági társaság részvételével. A három önkormányzat tulajdoni hányada 75%. A tulajdoni hányad fejében a mi önkormányzatunknak 400 000 Ft pénzbeli hozzájárulást kellett befizetni, valamint – a társasággal kötött megállapodás alapján – évente a településen befolyt idegenforgalmi adó függvényében (a társaság működésének biztosítására) tagdíjat is kell fizetni, amelynek összege minimum 1 000 000 Ft/év.
Szíveskedjenek szakmai véleményt adni arra vonatkozóan, hogy a befizetett tagdíjra vonatkozik-e az Áht. 13/A. § (2) bekezdés szerinti számadási kötelezettség, vagy csak abban az esetben kell a felhasználásról számot adni a szervezetnek, ha a megállapodásban az önkormányzat által fizetendő összeg működési támogatásként szerepel?

Kérdés: Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér – magasabb lett – a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?