Támogatás nyújtása, ellenőrzése

Kérdés: Önkormányzat által alapított és 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft.-vel – melynek alapító okiratban rögzített fő tevékenysége: egyéb sporttevékenység (közhasznú) – az önkormányzat támogatási szerződést köt az alapító okiratban rögzített közhasznú feladat ellátására. A kft. pályázatot ír ki, és ennek alapján támogatást kíván nyújtani (az önkormányzattól kapott támogatás terhére) önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési intézmények (iskolák, óvodák) és más nem önkormányzati fenntartású sporttevékenységet ellátó szervezetek részére. Kérdéseink: – a kft. a működtetése és tevékenysége ellátására kapott támogatásból nyújthat-e további támogatásokat, – a fenti esetben hogyan biztosított az Áht. 13/A. § (2) bekezdése szerint a támogatott ellenőrzése a felhasználás és számadás tekintetében, tekintettel arra, hogy a továbbtámogatott szervezettel az önkormányzat nem áll semmilyen jogviszonyban sem?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságokra általában jellemző, hogynyereségérdekeltségűek, és az Áht.-ban megfogalmazott kötöttségek nemvonatkoznak rájuk. A gazdasági társaságok nemcsak az önkormányzat felé, hanemmás gazdasági társaságok részére, vagy a lakosság részére is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel létrehozott több gazdasági társaságot kft., zrt., nonprofit kft., nonprofit zrt. formában. Kérdés, hogy amennyiben az említett társaságok megfelelnek az Áfa-tv. 8. §-ában foglalt feltételeknek, létrehozhatnak-e csoportos áfa-adóalanyiságot, lehetnek-e csoportos adóalanyiságban tagok?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 8. § (1) bekezdése szerint azok az adóalanyokhozhatnak létre csoportos adóalanyiságot, akiknek (amelyeknek) gazdasági célúletelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányábanpedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus számlázás

Kérdés: Önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság mint szolgáltatásnyújtó adóalany számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az általa kibocsátott számlát elektronikus levélben (e-mail) továbbítja a szolgáltatást igénybe vevő adóalany részére, melyhez az alábbi tájékoztatást csatolja: "A hatályos jogszabályok alapján a számla pdf mellékletként e-mailben történő elküldése nem minősül elektronikus számlának, hanem az eredeti számla kinyomtatási lehetőségét biztosítja. Az elküldött, kinyomtatható számla teljes terjedelmében azonos a forrás számlázó program által generált számlával, így az, mivel aláírás és bélyegző nélkül is érvényes, ezért kinyomtatva lekönyvelhető." Az önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság által gyakorolt számlázási rend megfelel-e a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény(a továbbiakban: Áfa-tv.) 174. §-a alapján számla esetében megengedett apapíralapú és az elektronikus úton kibocsátott forma. Az elektronikus számla kétféle módon bocsátható ki, azelektronikus aláírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Elveszett számlatömb, számla

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdálkodó szervezet) bizonylatmegőrzési kötelezettségéhez kapcsolódóan két gyakorlati kérdés merült fel. A gazdálkodó szervezet részéről elveszett számlatömb esetén, valamint általa az adóalany részére kibocsátott számla elvesztése okán mi az általánosan elfogadott eljárási rend?
Részlet a válaszából: […] 1. Számlatömb elvesztése esetén szükséges adózói teendőkrőlaz alábbi tájékoztatás adható.A számlatömb elvesztésére vonatkozóan az adózót nem terhelibejelentési kötelezettség az adóhatóság felé. Célszerű azonban az elvesztéstényét – az esetleges visszaélések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.
Kapcsolódó címke:

Közműberuházás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük a vonatkozótörvényi rendelkezéseket:Az Áfa-tv. 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyenmértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatástadóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék:      

Hőszolgáltatás áfája

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) az önkormányzat területén lévő számos vállalkozás telephelyén hőszolgáltatási szerződést kötött. A szolgáltatás lényege abban áll, hogy a vállalkozások telephelyén elhelyezett fűtőberendezéseket megújuló energiával (fa- és nádpellettel) üzemelteti, így az elfogyasztott hőmennyiség alapján a vállalkozások díjat fizetnek a gazdasági társaságnak. Kérdésként merül fel, hogy a hőszolgáltatási tevékenység milyen adókulcs alá tartozik, tehát a gazdasági társaság az általa kiállított számlában szerepeltethet-e kedvezményes adókulcsot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. §-a a rendelkezik az adó mértékéről:(1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek,szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.(3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Követeléselengedés

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a szerint termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – apénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár atermék beszerzőjétől, szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:    

Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
Részlet a válaszából: […] Az adott lakásfenntartó szövetkezet a lakásszövetkezetitörvény hatálya alá tartozó lakásszövetkezet, mely a lakásszövetkezetitörvényben foglaltaknak megfelelően téríttet meg költségeket a tagokkal,illetve a nem tag tulajdonosokkal (jelen eset szerinti gazdasági társasággal)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Hőszolgáltatás áfája

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) az önkormányzat területén lévő számos vállalkozás telephelyén hőszolgáltatási szerződést kötött. A szolgáltatás lényege abban áll, hogy a vállalkozások telephelyén elhelyezett fűtőberendezéseket megújuló energiával (fa- és nádpellettel) üzemelteti, így az elfogyasztott hőmennyiség alapján a vállalkozások díjat fizetnek a gazdasági társaságnak. A hőszolgáltatási tevékenység milyen adókulcs alá tartozik, tehát a gazdasági társaság az általa kiállított számlában szerepeltethet-e kedvezményes adókulcsot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. §-a rendelkezik az adó mértékéről:(1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek,szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.(3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzat – termék ingyenes átadása

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: adóalany) saját beruházásban fejleszti vállalkozását. A korszerűsítés során többek között új villamos hálózat kiépítésére is sor kerül, amit utóbb ingyenesen ad át a közműszolgáltatónak. A beruházás során az ingyenesen átadott termékre vonatkozóan megilleti-e az adólevonás joga?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelőenellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek [azaz az Áfa-tv. 2. § a)pontja alapján adókötelesnek] minősül az is – így áfakötelezettséggel jár –, haaz adóalany a terméket vállalkozásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.
Kapcsolódó címkék:      
1
19
20
21
26