501 cikk rendezése:
11. cikk / 501 Jegyző helyettesítése
Kérdés: Helyi önkormányzatunknál a jegyző gyermekvállalás miatt táppénzen van, a szülésig már nem dolgozik. A születendő gyermek 2 éves koráig tervezi a távollétet. A hivatalnál aljegyző van alkalmazásban. Ebben az esetben az aljegyző helyettesként a távollét teljes idejére helyettesíti a jegyzőt, vagy határozott időre pályázatot kell kiírni a jegyzői állás betöltésére? Hogyan helyettesítheti a teljes időtartam alatt az aljegyző a jegyzőt szabályosan?
12. cikk / 501 Önkormányzat illetékességi területén meghatározott behajtási hozzájárulási díj áfája
Kérdés: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/F. §-a módosult 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Ezen törvény adta lehetőséggel élve önkormányzatunk a behajtási díjat rendeletben határozta meg a korlátozott forgalmú övezetben a megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtása vonatkozásában. A rendelet megalkotására ugyanezen törvény ad felhatalmazást a 48. § (5d) pontban. A behajtási engedélyről minden esetben határozat készül. Ezen díj áfa szempontjából közhatalmi tevékenységnek minősül-e, tehát áfa hatályán kívüli tevékenység-e? Amennyiben közhatalmi tevékenységnek minősül, jól gondoljuk, hogy számlakiállítási kötelezettsége sincs önkormányzatunknak? Hasonló megítélés alá esik-e a közterület-használati díj?
13. cikk / 501 Falugondnok továbbfoglalkoztatása nyugdíjasként
Kérdés: Falugondnokunk 2025 novemberében betölti az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, 65 éves lesz. Dolgozhat-e falugondnokként továbbra is úgy, hogy ne kelljen lemondani a nyugdíjáról?
14. cikk / 501 Bíróság által megítélt juttatások adózása
Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?
15. cikk / 501 Nyugdíjas polgármester
Kérdés: Községünk polgármestere (férfi) főállású polgármester, 2025 februárjában betöltötte a 65. életévét, kérelmezte az öregségi nyugdíj megállapítását. Választott tisztviselőként jogosult-e a nyugdíjösszeg igénybevételére úgy, hogy kapja a főállású polgármesteri illetményét? Vonatkozik-e rá a Tny. 83/C. §-ának (1) és (2) bekezdése? Nem szeretnénk, ha a polgármester jogalap nélkül venné fel az öregségi nyugdíjat, és a későbbiekben vissza kellene fizetnie.
16. cikk / 501 Elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének költsége
Kérdés: Településünk néhai lakója egy másik településen hunyt el. A település jegyzője határozatban értesített bennünket, hogy köztemetéssel került eltemetésre az úr (az ottani önkormányzat nevére szól a temetés számlája). Kérik, hogy térítsük meg a másik önkormányzatnak a temetés költségeit. Valamint a mi településünk felszólítja a hozzátartozókat a kiadások megtérítésére. Milyen rovatra, milyen kormányzati funkcióra kell könyvelni a kiadásunkat, amit a másik önkormányzat részére utalunk át, valamint az örökösök által számunkra megtérített összeget/bevételt mely rovatra és kormányzati funkcióra kell könyvelnünk?
17. cikk / 501 Jegyző felmentése
Kérdés: Jegyző asszony néhányszor nem megfelelően, illetve nem szabályosan járt el bizonyos esetekben. Bizalmatlanság okán, mint polgármester, szeretnék felmondani neki. Milyen módon tehetem meg?
18. cikk / 501 Karbantartó besorolása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, melybe 2016. április 1-jén közalkalmazotti jogviszonyba, heti 40 órás munkaidőben, határozatlan időre, karbantartó munkakörbe neveztük ki kollégánkat (szül. éve 1969, iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány 1986. 06.). Besorolási ideje eszmei kezdetének megállapításához a következő jogviszonyokat vettük figyelembe:
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?
19. cikk / 501 Elhunyt gépjármű-tulajdonos gépjárműadója
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának édesapja sajnálatos módon januárban elhunyt. A testvére és a dolgozónk gépjárműve is az elhunyt nevén volt. Ebben az esetben, a fizetési határidőig (április 15.), milyen lehetőség van, hogy az aktuális gépjárműadó összegét be tudják fizetni, hogy a járművek ne maradjanak a hagyatéki tárgyalás lezárásáig sem befizetetlenül? A hagyatéki tárgyalás valószínűleg 2-3 hónapig még nem fog lezárulni.
20. cikk / 501 Kettős állampolgársággal rendelkező orvos alkalmazása részmunkaidőben
Kérdés: Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?
